Történelmi "hulladékkupac" igazolhat egy bibliai eseményt

Jósiás (i.e. 640-609) király neve valószínűleg ismerősen cseng bibliaolvasó körökben. Ő volt Júda utolsó nagy formátumú uralkodója, aki gyermekként került trónra és uralkodása fő célja évtizedeken keresztül az volt, hogy a választott népet YHWH kultuszához (vissza)vezesse. Bibliai jellemzése szinte egyedülálló a megosztott királyság korában. „Nem is volt őhozzá hasonló király őelőtte, aki úgy megtért volna az Úrhoz teljes szívéből és teljes lelkéből és teljes erejéből, Mózesnek minden törvénye szerint; de őutána sem támadt hozzá hasonló.” (2Kir. 23,25). 

Pecsétnyomat i.e. 605 körül Jeruzsálemből, a jósiási reform korából ismert Hilkiás főpap nevével. Az agyag lenyomat, amelyet egy pecsétgyűrűvel készítettek, felirata szerint "Azaria, Hilkiás fia tulajdona" (Ugyanez a név a Bibliában is szerepel a papok listájában: 1Krón. 9,11; 1Krón. 6,13. Ezsdrás 7,1 szerint Azaria, Hilkiás fia Ezsdrás írástudó és pap nagyapja volt, aki fontos szerpet játszott a babiloni fogságból hazatérő zsidóság vallási életének újraszervezésében. (Forrás:https://armstronginstitute.org)

Jósiással kapcsolatban az már talán kevésbé ismert, hogy a Biblia szerint mindössze 40 évesen, váratlanul és tragikus körülmények között hunyt el. Korai halálának oka az volt, hogy beleavatkozott egy olyan háborúba, amely nem ellene irányult. Emellett rosszul mérte fel az egymás ellen harcoló korabeli nagyhatalmak erőviszonyait és céljait, nem látta át azt, hogy az akkori világ egy döntő fordulópont előtt áll: a zsidóság számára korábban halálos fenyegetést jelentő Asszíria helyét a céltudatosan terjeszkedő, erős és motivált Újbabiloni birodalom veszi át. Jósiás ezért szinte ösztönösen mozdult rá csapataival az egyiptomi fáraó, Nékó seregeire, akik a zsidó területeken keresztülfutó hadiúton igyekeztek észak felé, az utolsó, még harcoló asszír alakulatok megsegítésére. Jósiás katonáival a Jezreel-völgyben, Megiddó erődvárosánál állta el az egyiptomi felmentő csapatok útját, mert számára az ország védelme szempontjából Asszíria teljes kivéreztetése tűnt megoldásnak. 

Az Újbabiloni birodalom felemelkedése, az Asszír birodalom elleni főbb csaták helyszíneivel (Forrás:https://gregoryblvdcoc.org/Bible%20Maps/076.jpg)

A mai észak-Izraelben található Megiddó ókori városának feltárásai mindeddig semmivel nem támasztották alá ezt a bibliai történetet. Nemrég azonban a régészek egy szokatlan összetételű kerámiaegyüttest találtak Megiddó egyik újonnan feltárt épületében. Az egy helyre összegyűjtött, nagy mennyiségű edénytöredék érdekessége, hogy nem helyben készült fazekasáru, hanem egyiptomi és görög eredetű, ami ebben a mennyiségben teljesen szokatlan és előzmény nelküli a régióban. A kutatók - beleértve az egyébként bibliai minimalista hátterű Israel Finkelstein régészt is - végül egyetlen magyarázatot találtak erre a meglepő leletegyüttesre: úgy vélik, hogy a Nékó fáraó seregében szolgáló egyiptomi katonák és görög zsoldosok által hátrahagyott szemetet találhatták meg. Hogy ha mindez igaz, akkor érdekes belegondolnunk abba, hogy egy jelentéktelennek tűnő, egy helyre söpört "hulladékkupac" milyen kiemelkedő szerepet játszhat egy bibliai esemény megerősítésében. 

Kelet-görög edénytöredékek Megiddó Area C  területéről (Credit: Sasha Flit, Tel Aviv University, forrás: https://www.haaretz.com)

"És noha követeket küdött [Jósiáshoz] Nékó ezzel az üzenettel: Nem veled van dolgom Júda királya! Nem ellened jöttem most, hanem az ellen a ház ellen, amellyel hadakozom, és Isten parancsolta, hogy siessek. Állj félre az Isten elől, aki velem van, hogy el ne pusztítson!..Mindazonáltal Jósiás nem hallgatott Nékó szavaira, amelyek pedig az Isten szájából származtak; fölvonult, hogy megütközzék vele Megiddó síkságán. Az íjászok aztán eltalálták Jósiás királyt, és a király ezt mondta szolgáinak: Vegyetek le innen, mert súlyosan megsebesültem! Szolgái levették a harci kocsiról, egy másik kocsira tették, és Jeruzsálembe vitték. Ott meghalt, és eltemették ősei sírjába. Egész Júda és Jeruzsálem gyászolta Jósiást." (2 Krón 35,21-23)