Több ezer éves ólom-szennyezés a bibliai Izrael földjén

 (Forrás: Haaretz 2020.11.19.)

Noha a klimaváltozás modern jelenség, az emberiség hosszú évezredek óta szennyezi önmagát és környezetét. Egy új tanulmány kimutatta, hogy az i. e. 1200- i. e. 332 közötti években az izraeli városlakók testében túlzott mennyiségű ólom halmozódhatott fel.  

 

A kutatók Izrael területén különböző városokhoz köthetően, 31 korabeli gyermek és fiatal fogazatát vizsgálták meg és arra jutottak, hogy kb. harmaduk esetében a nehézfémmel való megfertőződés már gyermekkorban, talán már az anyaméhben kialakult. Az átlagos szinthez képest kb. 25-szörös volt testük (fogazatuk) ólom-tartalma. 

 

A fogak stroncium-izotóp arányait vizsgálva az is kimutatható, hogy egy adott személy mikor hol tartózkodott élete folyamán. Ezt is figyelembe véve úgy tűnik, hogy azok a személyek, akik magas ólom-szennyeződéssel fertőződtek a korabeli Izraelben, inkább a tengerparton éltek, vagy bekapcsolódva a fémkereskedelembe mobil életmódot követtek és sokfele jártak a régióban, de a tengerpart régiójához is mindig kötődtek. 

 

 

A stroncium beépülése az emberi szervezetbe
Forrás: https://www.pbs.org/time-team/experience-archaeology/isotope-analysis

 

 

                               

 Tzilla Esher a Jeruzsálemi Héber Egyetem és a Haifai Egyetem régésze, a megjelent tanulmány egyik fő szerzője hangsúlyozza, hogy mivel a vizsgálat viszonylag kevés mintán alapul, nem tudhatjuk, hogy az eddigi eredmények mennyiben tükrözik a korabeli nehézfém-szennyezettség mértékét és eloszlását a teljes népességre kivetítve. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a korábbi fémmegmunkáló régészeti korokban, a réz-és bronzkorban ez a szennyezettség még bizonyosan nem volt jelen a térségben. 

 

Maga a nehézfém-szennyezettség jelensége valószínűleg részben azzal magyarázható, hogy nagyjából ezekben az évszázadokban felvirágzott a fémkereskedelem a Földközi-tenger partvidékén. Ebben különösen a híresen jól hajózó föníciaiak játszottak szerepet, akik rengeteg ólommal elegy ezüstöt szállítottak a térségbe.  Ugyanekkor a városi központokban fémmegmunkáló (fémolvasztó, fémöntő) műhelyek sora alakult ki. A fém megmunkálása során rengeteg ólom halmozódott fel, ami a nehézfém-szennyezést okozta. Aren Maeir, a Bar-Ilan Egyetem régésze szerint ezt a problémát csak fokozta, hogy a mérgező anyagokat kibocsájtó ipari negyedek sokszor a városok forgalmas helyein álltak, nem a városlakóktól kellő távolságban. Például az általa feltárt dél-izraeli filiszteus romvárosban, Tell-es-Safi-ban (a bibliai Gáth-ban) - ahonnan szintén vettek mintákat az ott élő fiatalok fogazatából - két fémmegmunkáló terület is volt közvetlenül a település központjában, ahol ugyanakkor két templom is állt. 

 

                                         Tel es Safi (bibliai Gáth) filiszteus templom-maradványai két oszlop-talapzattal                                                                          Forrás: https://gath.files.wordpress.com/2010/07/view-of-philistine-temple-with-pillar-bases.jpg                  

                    

Prof. Yigal Erel a Jeruzsálemi Héber Egyetem geokémikusa, a kutatások egyik vezetője hozzáteszi, hogy a fémmegmunkáláshoz használt korabeli réz többsége délről az Arava-völgyéből származott, amelynek ólomtartalma sokkal magasabb volt, mint pl. a bronzkorban széles körben használt, Ciprus szigetéről érkező réztömbökben. Erel úgy fogalmaz továbbá, hogy bár összességében az ólomszennyezés ebben a korszakban még jóval kisebb volt, mint a későbbi antik római (100-szoros), vagy a 20. századi években (1000-szeres), de a jelenség maga mégis rámutat arra, hogy mikor és milyen mértékben kezdte az emberiség és a környezet először megtapasztalni egy-egy technológiai fejlődés árát.

 

Közel 37 kg-os, i.e. 1200-1050 körüli réztömb Ciprusról

       British Museum, Forrás: https://www.britishmuseum.org/collection/object/G_1897-0401-1535

                                                                                                    

A kutatás eredményeit a mintavétel csekély volta miatt nem fogadja egyöntetű lelkesedéssel a tudományos világ, azonban abban mindannyian egyetértenek, hogy ezek lehetnek a kutatás kezdeti lépései ahhoz, hogy egy teljesebb képet tudjunk megrajzolni a korai ókori világ környezetszennyezéseiről és annak hatásairól.