2500-3000 éves aranygyöngy beszél a bibliai Jeruzsálemről

 A jeruzsálemi Templom-hegy három világvallás szent helye. Noha az érdeklődés középpontjában áll, a kutatóknak évszázadok alatt sem volt lehetősége a terület átvizsgálására, mivel többségében a muszlim valláshoz köthető épületek állnak rajta. 1996-1999 között ugyanakkor a Templom-hegy területén nagyszabású átalakítási munkák kezdődtek, amelynek során az Iszlám Mozgalom Északi Ága több, mint kilencezer tonna földet termelt ki a hegyről illegálisan, majd dobott ki a Templom-hegy keleti oldalán húzódó Kidron-völgybe. A tel-avivi Bar-Ilan Egyetem szakmai vezetése mellett adományokból fenntartva és önkéntesek által működtetve 2005 óta folyik Jeruzsálemben ennek a Templom-hegyről kitermelt földnek az átvizsgálása. A projekt célja, hogy minél több régészeti leletet tudjanak a kidobott földből megmenteni, megtisztítani és bemutatni.

 

A projekt hivtalos honlapja szerint az elmúlt 15 év alatt 3586 tonna földet vizsgáltak át és 209.500 önkéntes segítségével 482.341 tárgyat találtak (zömmel: pénzeket, kisebb tárgyakat, feliratokat, pecsételőket, ékszereket).

Egy átlagos nap a Temple Mount Shifting Project-ben (Forrás:https://www.timesofisrael.com)

                                      

 A címben említett különleges aranygyöngyöt még 2020 augusztusában találta meg egy kilenc éves jeruzsálemi kisfiú, Binyamin Milt. Akkor azonban még nem ismerték fel a lelet jelentőségét. Annyira jó állapotban volt, hogy a föld szitálását-átmosását felügyelő szakemberek csak gyors pillantást vetettek rá és félretették, mert azt gondolták, hogy egy modern tárgy lehet.

 

A 9 éves Benjamin Milt, kezében a ritka ékszerrel (Forrás: https://tmsifting.org/en/2020/11/26/)

 

A kis aranygyöngyre végül a Bar-Ilan-i Egyetem egyik régésze, Gabriel Barkay figyelt fel, aki nagyon hasonló formájú és megegyező technikával készült (granuláció = kis nemesfém-golyókkal borított tárgy) ezüstgyöngyöket talált egy korábbi jeruzsálemi ásatása során a Ketef-Hinnom völgyben. Hasonló gyöngyök más izraeli településről is előkerültek az i.e. 13. századi-i.e. 4. századi település-rétegekből.

A Templom-hegyről származó kis ékszer midössze 6mm átmérőjű, 4 mm vastag, 4 sor granula borítja, viszont méretéhez képest a súlya nehéz, mert nagyon tiszta, jó minőségű aranyból készült. Aki valaha viselte, nem hétköznapi ember lehetett. Mivel általában az ilyen értékű ékszerek a családban öröklődtek, ezért ritkán kerülnek elő feltárások során (hacsak nem temetkezés, vagy elrejtett kincslelet részei, amiről itt valószínűleg nincsen szó), kérdés tehát, hogyan került a Templom-hegyre. Elképzelhető, hogy ezt az apró, henger formájú gyöngyöt ókori tulajdonosa egyszerűen elveszítette. Hogy ki lehetett pontosan, nem tudjuk. Talán egy a templomot meglátogató előkelő. Vagy éppen egy papi személy. Az sem világos, hogy nyakban viselt függő, vagy ruhadísz volt eredetileg. Ésa 3,19-23 részletesen leírja az első templom idején viselt női ékszereket. Ezek között a 20. versben szerepel a "netifót"= függő, csepp, esőcsepp kifejezés, ami talán ezekre az esőcseppekhez hasonló formájú golyócskákból összeillesztett ékszerekre, vagy fémmegmunkálási technikára is utalhat. A projekt kutatói azt ígérik, hogy a tisztítási munkák során előkerült ékszereket alaposan meg fogják vizsgálni és utána többet tudnak majd mondani az első templom korában használt ékszerekről.

 

2500-3000 éves granulált aranygyöngy a jeruzsálemi Templom-hegyről (Forrás:https://www.timesofisrael.com)

 

A Bibliai időkben a tiszta arany egyik forrása Izraelben a legendás Ofír volt, ahova Salamon király korától kezdve hajós-expedíciók indultak Esiongaber (mai Eilat mellett) Vörös-tengeri kikötőjéből. (1Kir 9,28, 10,22). A kutatók szerint Ofir talán Szomália, vagy Szaúd-Arábia egyik kikötője lehetett, de pontos helyét nem tudják meghatározni. Ofir sokáig csak a Biblia által említett legendás, de tartalom nélküli név volt. Mára biztosan tudjuk, hogy ez az aranylelőhely valóban lézetett. Egy Tell Qasile-ben (mai Tel Aviv) talált i. e. 8. századi edénytöredékre a következő feliratot vésték óhéber írással: "30 shékel arany Ofirból Bet-Horon számára".

 

Beth-Horon, vagy Bethoron a Biblia által is említett izraeli település, amely az i.e. 8. században 30 shékel, (kb. 330-420gr) jó minőségű, Ofir aranyat kapott (Forrás:https://www.akg-images.com)