A Biblia legrégebbi szövegtöredéke

Talán kevesen tudják, hogy a Biblia legrégebbi szövegemléke nem ókori papirusz-, vagy pergamen-tekercsen, esetleg kő-, vagy cserépfeliraton maradt fent, hanem egy ezüstlapon. Jeruzsálem Óvárosától délnyugatra, a Hinnom-völgy és a Refaim-völgy találkozásánál (a Biblia szerint ez volt Júda és Benjámin törzsének határa), több sziklába vájt sírkamra sorakozik. A sírkamrák mindegyike egy-egy nagycsalád temetkezési helye volt az ókori időkben. Ezt a régészeti lelőhelyet Ketef Hinnom-nak hívják.

Ketef Hinnom a Hinnom-völgy és Raphaim-völgy között (Forrás:https://en.wikipedia.org)

1979-ben a 24-es számú sírboltban, Gabriel Barkay, a tel avivi egyetem régészprofesszora és csapata végzett kutatásokat. Szerencséjükre a sírbolt központi terméből nyíló 25-ös kamrában olyan leleteket találtak, amelyek még érintetlenek voltak. A korabeli temetkezési szokások szerint az elhunytat előbb a sziklakamrákban kialakított oldalsó kőpadozatokra fektették, majd idővel a csontmaradványokat és az elhunyttal együtt eltemetett tárgyakat félrehúzták egy helyre, hogy helyet adjanak a család később elhunyt tagjainak. (A Biblia ezért írja a halállal kapcsolatban több helyen is, hogy az ember „az ő atyáihoz takaríttatik” pl. Bír. 2,10; 2 Krón 34,28.)

 

Gabriel Barkay (jobbról) a sírkamra előtt (Forrás: https://www.youarecurrent.com/2017/06/06)

 Egy-egy család így hosszú évtizedeken keresztül tudta használni ugyanazt a sírkamrát. A Barkay által vizsgált 25-ös kamra központi gyűjtőhelyén kb. 60 cm vastagságban, összesen 700 olyan tárgy került, amelyeket a több generációs temetkezések mellékleteként használtak: több száz edénytöredék (a kormeghatározás fontos segédeszközei), ékszerek (köztük több mint 100 ezüst ékszer), nyílhegyek, csont-és eletántcsont tárgyak, alabástrom edények, gyöngyök, egy nagyon korai üveg-edény, és egy i.e. 6. századi görög pénzérme Kos szigetéről. 

A sírkamra rekonstrukciója Israel Museum, Jeruzsálem (Forrás: https://commons.wikimedia.org)

A legérdekesebb és legtitokzatosabb tárgy azonban két nagyon apró ezüstlemez-tekercs volt, amelyek eredetileg feltehetően amulettként szolgáltak. A kis tekercsek kibontása három hosszú évbe telt, de megérte az óvatos vizsgálódás. Mindkét lapon óhéber nyelven és betűkkel vallásos szövegek kerültek elő, amelyek Isten nevét, a JHWH négy szent betűjét is tartalmazták. A kisebb, finomra kalapált lapocskán (neve: KH2; mérete: 11 mmx 39 mm) az ún. ároni áldás szövege olvasható: „Szólj Áronnak és az ő fiainak mondván: Így áldjátok meg Izrael fiait mondván nékik: Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged. Világosítsa meg az Úr az ő arcát terajtad és könyörüljön terajtad. Fordítsa az Úr az ő arcát tereád és adjon békességet néked.” (4Móz 6,23-26). Barkay az amulettek korát a sírkamrában talált egyéb leletek és az írásjegyek alapján a babiloni fogság előtti időkre, az i. e. 7.század vége - i. e. 6. század eleje közötti évekre tette.  Ezt a korai datálást sokan, hosszú éveken át vitatatták és azt állították, hogy az ezüstlemezek csak jóval később, a hellenizmus idején keletkeztek. Újabban a University of Southern California kutatói, modern számítógépes módszereket alkalmazva, ismét a feltárást végző régész eredeti kormeghatározását erősítették meg. Így tehát ez a kb. 2600 éves Ketef Hinnom-i ezüstlemez a Biblia egy ismert szakaszának legrégebbi szövegtöredéke.  

(Forrás: Barkay, Gabriel: News from the Field: The Divine Name Found in Jerusalem. In: Biblical Archaeology Review 9:2 1983 March-April 9-14.o. Barkay, Gabriel, et al.: The Challenges of Ketef Hinnom: Using Advanced Technologies to Recover the Earliest Biblical Texts and their Context. In: Near Eastern Archaeology, 66/4 (2003), 162-171.o.)

A kibontott KH2 tekercs az ároni-áldás szövegével (Forrás:https://en.wikipedia.org)