Círusz diadalkapuja

ABibliából is ismert Círusz monumentális méretű kapuja került elő az ókori Perszepolisz (ma Irán) közelében. Iráni és olasz régészek Tall-e-Ajori (az ókori Perszepolisz), a perzsa birodalom ceremoniális fővárosa közelében bukkantak rá egy Círusz által építtetett monumentális kapu maradványaira, amelyet valószínűleg Babilon felett aratott győzelme emlékére emeltetett. A kapu kb. 30-40 méter széles és 12 m magas volt, napon szárított agyagtéglából építették. A kapu homlokzatát mitologikus állatfigurák és szimbólumok díszítették, a kőfal alsó részére lótuszvirág-motívumokat véstek. A kapuépítmény központi helyiségében babiloni és elámi nyelvű feliratokat találtak. Mind a feliratok, mind a radiokrabon datálás szerint a kaputorony i.e. 539 után épült.

Círusz diadalkapuja Perszepolisz közelében (Forrás: https://www.tehrantimes.com/news/457936/)

Círusz (II. Nagy Kürosz i.e. 559-530) apja, I. Kambüszész perzsa nemes, egy kis déli tartomány királya volt, míg édesanyja, a híres méd király, Asztüagész lánya, Mandané. Kürosz így előbb saját személyében, utóbb valóságosan is egyesítette a méd és perzsa törzseket. Egyeduralma elismertetéséhez azonban le kellett győznie tulajdon nagyapját, a méd Asztüagészt. I.e. 553 és 550/549? között Kürosz két csatában is legyőzte a méd nagykirályt, majd megszervezte a méd-perzsa királyságot (mai Irán területe). A mindent eldöntő utolsó csata helyszínén Kürosz később egy várost alapított, Paszargadait (jelentése: a perzsák helye, tábora). Kürosz hamaroasan további expanzióba kezdett. Ie. 547-ben a mesés Krőzus (Kroiszosz) országát, Lüdiát foglalta el, majd Kisázsia és a Kaukázus következett. 

Círusz hódításai (Forrás: https://gregoryblvdcoc.org/Bible Maps/Bible Atlas Online)

Kürosz uralkodásának 17. évében, i.e. 539 nyarán indultak el az egyesített méd-elámi és perzsa seregek Babilon ellen, amely az adott térség és régió hanyatlóban lévő, utolsó nagyhatalma volt. A babiloni király, Nabú-naid, a veszély közeledtekor felszólította a városokat, hogy isteneiket szállítsák a jól védett fővárosba. Parancsát csak vonakodva teljesítették. A döntő összecsapásra szeptember-október körül került sor a Tigris partján fekvő Opisznál. Kürosz győzőtt. A források alapján a további eseményeket úgy rekonstruálhatjuk, hogy a méd-perzsa uralkodó ezek után Sippar erődjét vette célba, ahol Nabú-naid is tartózkodott. A város harc nélkül megadta magát. Nabú-naid ekkor még megmenekült, de később elfogták és Perzsiába hurcolták, ahol hamarosan meghalt. A méd-elámi-perzsa főseregek közben tovább vonultak Babilon falai alá. A támadók cselhez folyamodtak. A Biblia szerint Babilon pusztulásában a kulcs az volt, hogy „Isten kiapasztotta az ő forrását” (Jer.51,36). Hérodotosz, a Görög-perzsa háborúk című könyvében az alábbiak szerint magyarázza a város pusztulását: „(Kürosz) lehet, hogy másnak a tanácsára, de lehet, hogy maga talált rá a megoldásra…Serege egyik részét ott állította fel, ahol a folyó eléri a várost, a másik részét pedig oda, ahol elhagyja. A katonáknak meghagyta, hogy ha majd a folyó vize kellőképp leapad, gázoljanak át rajta és úgy hatoljanak be a városba. Ezután felsorakoztatta őket, lelkesítő beszédet intézett hozzájuk, majd serege gyengébb részével elvonult…a folyó vizét csatornával az akkor már elmocsarasodott tóba vezette, minek következtében a vízszint egyre apadt, és a folyó átgázolhatóvá vált. Mikor a víz olyan sekély lett, hogy egy embernek csak a combja közepéig ért, a folyó mellé rendelt katonák behatoltak a városba…”(Hérodotosz: Görög-perzsa háborúk I. könyv, 191. rész.) 

Az ókori Babilon városának alaprajza (Forrás: https://www.livius.org)

Az ostromlók a betöréskor csak kis ellenállásba ütköztek, Nabú-naid fiát, a társuralkodó Belsacárt megölték. Maga Kürosz csak i.e. 538 elején vonult be ünnepélyesen Babilonba. A város lakosai a szabadítót láttak benne, aki véget vetett az újbabiloni birodalom nyomorúságos végnapjainak. Kürosz nemeslelkű uralkodónak bizonyult. Nabú-naid halálakor országos gyászt rendelt el, amelyben ő maga is részt vett. A babiloni birodalom idején deportált népek számára pedig általános szabadságot hirdetett. Vannak, akik ezért a vallásszabadság atyját is látják benne.

Círusz agyaghengere, uralkodásának legejeltősebb dokumentuma, amely beszámol Babilon pusztulásáról és az uralkodó által kiadott "türelmi rendeletről" (Forrás: By Photograph by Mike Peel (www.mikepeel.net). Modifications by مانفی, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=10792872)

"Így szól az Úr felkentjéhez, Círuszhoz, kinek jobbkezét megfogtam, hogy meghódoltassak előtte népeket, és a királyok derekának övét megoldjam, őelőtte megnyissam az ajtókat, és a kapuk be ne zároltassanak. Én megyek előtted, és az egyenetleneket megegyenesítem, az ércajtókat összetöröm, és leütöm a vaszárakat. Néked adom a sötétségnek kincseit és a rejtekhelyek gazdagságait, hogy megtudjad, hogy én vagyok az Úr, aki téged neveden hívtalak, Izrael Istene. Az én szolgámért, Jákobért, és elválasztott Izraelemért neveden hívtalak el, szeretettel szólítottalak, noha nem ismertél. Én vagyok az Úr és több nincs, rajtam kívül nincs Isten! Felöveztelek téged, noha nem ismertél. (Ésa. 45,1-5)