Ezüst "proto-pénzérmeket" használhattak a pátriárkák idején

 A Haifai Egyetem és a Héber Egyetem közös régészeti kutatócsoportja arra a megállapításra jutott, hogy a mai Izrael területén már 3600 évvel ezelőtt (vagyis a bibliai pátriárkák idején) megjelenhettek az első, ezüstből készült fizetőeszközök. Ez a dátum jó 500 évvel korábbi, mint ahogy azt eddig gondolták.   

 Ezüst "proto-érmek" egy rejtett kincsleletben Tel Gézerben (Gary Myers/IAA/New Orleans Baptista Teológiai Szeminárium. Forrás: www.timesofisrael.com)

Ezek az ezüst "proto-pénzérmek" tulajdonképpen apróbb részekre darabolt ezüsttárgyak voltak, amelyeknek csak a súlyát mérték meg a vétel során, tisztaságukat nem vizsgálták. A héber Bibliában használt "ezüst", "ezüstsiklus", "siklus" kifejezések erre az értékmérőre utalhatnak, ezt erősíti, hogy a sémi szó három betűs szógyöke: "skl", melynek eredeti jelentése: "mérlegre tenni", "megmérni".

Az izraeli kutatók több, kánaáni korszakból (középső bronzkor) származó ezüstkincs-leletet vizsgáltak meg, amelyek Izrael területéről (Gézer, Megiddó, Siló) és a Gáza-övezetből kerültek elő. A látványra sokszor nem túl értékesnek tűnő fémdarabok földbe rejtett kincsdepók részei voltak. Mivel a környékben nem tudunk arról, hogy ezüstbányák működtek volna, ezért a kutatók nekiláttak, hogy megállapítsák, honnan származnak az ezüstdarabok. Az ezüstben lévő ólom kémiai összetételét vizsgáló izotópos mérés segítségével megállapították, hogy az ezüst forrása nagy valószínűséggel az ókori Anatólia (a mai Törökország) egyik területe. Ezt erősíti, hogy az ezüstleletek mellett más, anatóliai eredetű tárgyakat is találtak, például egy fejsze fejét és egy medált. 

Mindezek a jelenségek együtt a kutatók számára azt jelentik, hogy a korszakban fejlettebb volt a távolsági kereskedelem, mint azt eddig feltételezték, valamint az ezüst "proto-pénzérmek" általános "valutaként" működtek a régióban. Ezt a fizetési módot viszont csak egy olyan társadalom tudta használni, ahol már kialakult és stabilizálódott az írásbeliség és a mértékrendszer.  

Az ószövetségi időkben 1 sékel kb. 14-16 gramm ezüst lehetett és hogy ezt mai szemmel is mérni tudjuk: Dr. Tzilla Eshel, a Haifai Egyetem munkatársa szerint fél gramm ezüst másfél napi munkával volt egyenlő. Úgy véli, hogy a napi kereskedelemben továbbra is az árucsere lehetett elterjedt, amit viszont sokszor már a sékelhez kötöttek: például egy zsák gabona kb. 2 sékelt ért. Ugyanakkor a nagyobb vásárlásokhoz az ezüst "proto-pénzérmeket" használták. Ilyen tranzakció lehetett például egy földterület megvásárlása. A pátriárkák történetében Ábrahám 400 ezüstsiklusért vette meg családi temetkezési helyként a Hebron közeli Makpelá-mezőn lévő barlangot. 

 

"Makpéla-barlangja" ma Hebronban. A sziklába vájt sírüregek fölé Nagy Heródes korában emeltek először épületet, amit később a bizánci és arab időkben átépítettek. Ma a zsidó és arab vallás is szent helyként tekint rá. (A kép forrása: wikimedia.commons)

 

"Engedett azért Ábrahám Efronnak, és odamérte Ábrahám Efronnak az ezüstöt, amelyet mondott a Khéth fiainak hallatára, kalmároknál kelendő négyszáz ezüstsiklust...Így erősíttetett meg a mező és a benne lévő barlang Ábrahámnak temetésre való örökségül a Khéth fiaitól." (1Móz 23,16.20.)