Szándékosan gyújtogattak a babiloniak Jeruzsálem i. e. 586-os ostroma idején?

A Journal of Archaeological Science legfrissebb száma összegzést ad egy még 2020-ban feltárt ókori jeruzsálemi lakóház vizsgálatának eredményiről, amely nagyon heves tűz és pusztítás nyomait mutatta. Az első templom idejéből származó előkelő épület Jeruzsálem délkeleti részén állt és a "Dávid városa" nemzeti parkhoz tartozó parkoló építése során végzett régészeti feltárás során került elő. A régészek között vitatott volt, hogy ez a maga korában előkelő, emeletes építmény pontosan mikor pusztulhatott el. Az előzetes vizsgálatok arra mutattak, hogy valószínűleg Jeruzsálem i. e. 586-os babiloni támadása során érte utol a vég.  

A "Dávid városa" nemzeti park mellett épülő parkoló a feltárás folyamán (áttekintő kép) (Forrás:https://www.biblewalks.com/givati)

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel Avivi Egyetem régészei által "100-as épületnek”-nek nevezett, tágas, kétszintes házban talált elszenesedett kő-, cserép- és fa maradványokat különféle elemzéseknek vetették alá, hogy megértsék, mikor és hogyan keletkezett a tűz, továbbá merre terjedt tovább az építmény szerkezetében. Leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy mesterségesen keletkezett-e a tűz, vagy véletlenül alakult ki. Ennek felderítésére FITR spektrometriai teszteket és archeomágneses elemzést végeztek az építményből előkerült fal-, cserép- és padló maradványokon. 

Az előkelő ház i.e. 6. századi pusztulásrétege (Forrás: https://www.timesofisrael.com)

A vizsgálatok során próbálták megtalálni azt a gyújtópontot, ahonnan a tűz kiindulhatott. A mérési eredmények alapján megerősítették, hogy az épület i.e. 586-ban, Jeruzsálem babiloni ostromában pusztulhatott el. Az első lángok az épület felső emeletén csaptak fel, mivel az alsó szinten voltak olyan helyiségek, amelyeket a tűz pusztítása már nem ért el. Az elszenesedett maradványok széles körben való szétszóródása szándékos gyújtogatásra utal. Az épület a nagy tűz és hő hatására előbb a felső, majd az alsó emeleten is több helyen meggyulladhatott, az alsó emelet mennyezete is megégett. A pusztulásnyomok azt jelzik, hogy a tűz gyorsan elterjedt, majd az épület hirtelen összeomlott és a lángok kialudtak. Mivel a ház a mérete és jellege alapján egykor a jeruzsálemi társadalom egyik előkelő elit tagjáé lehetett, ezért a kutatók szerint elképzelhető, hogy büntetésből gyújtották fel a babilóniak a 3 hónapos ostrom idején.

 

"És az ötödik hónap hetedik napján – ez a Nabukodonozor, babilóniai király uralkodásának tizenkilencedik esztendeje – feljött Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya, Babilónia királyának szolgája Jeruzsálembe; És felgyújtotta az Úr házát és a király házát, és Jeruzsálem összes házait és mind a nagy palotákat felégette tűzzel. És Jeruzsálem kőfalait köröskörül lerombolta a Káldeusok serege, amely a vitézek hadnagyával volt. A többi népet pedig, amely a városban még megmaradt volt, és azokat, akik Babilónia királyához hajlottak, és a többi népet mind elhurcolta Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya. A föld népének csak a szegényéből hagyott ott a vitézek hadnagya szőlőmíveseket és szántó-vető embereket." (2Kir 25,8-12)

https://www.youtube.com/watch?v=fUp7zh5MqOk&t=104s