Salamon király építkezéseinek nyoma Gézerben?

Gézer (Tell Jezer) 12 hektáros romvárosa a Júdeai-hegyek lábánál, az izraeli alföldön (Seféla) található. Az ókori települést számos szöveges forrás említi: egyiptomi, asszír és bibliai feljegyzések. Stratégiai jelentőségét az adta, hogy fontos kereskedelmi- és hadi utak kereszteződésében állt.  Gézert az évezredek folyamán számos uralkodó probálta meghódítani. A zsidó honfoglalást megelőzően a kánaáni népek lakták, később a zsidó királyságban fontos erőddé építették át.

Gézer látképe ma, középpontban az erődített kapukkal (Forrás: wikimedia commons; mons.wikimedia.org/w/index.php?curid=34752024)

Yigael Yadin, aki Izrael állam 1948-as megalapítása után az ország egyik legelső és legjelentősebb régésze volt, kutatásai során felfedezte, hogy a Bibliában 1Kir 9,15-ben említett három város: Megiddó, Hácor és Gézer korai izraeli települése hasonlóságokat mutat. Mindhárom város védműveinek szerkezete megegyezik: hat kamrás, két tornyos kapuból és egy hozzá kapcsolódó kazamata falrendszeből (kettős fal keresztfalakkal összkötve, amelyek "szobaszerű" helyiségek sorára tagolják a város falrendszerét) áll. A védművek alapanyaga, megmunkálása, sőt még a mérete is (!) közel azonosnak tűnt. Yadin szerint ez a jelenség tudatos, összehangolt, központi tervezésre és kivitelezésre utal, éppen olyanra, mint amilyenről Királyok könyve is beszél Salamon idején. 

Megiddó, Hácor és Gézer hat kamrás, két tornyos kapurendszere -alaprajz (Forrás: https://madainproject.com/solomonic_gates)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A Hácorban feltárt "Salamoni-kapu" rekonstrukciós rajza. A látvány Gézerben is hasonló lehetett. (Forrás: https://madainproject.com/tel_hazor_israelite_gate)

Később, a Yadin utáni kutatók közül azonban sokan kétségbe vonták az úttörő régész megállapításait és arra hajlottak, hogy ezek az építmények egymástól függetlenül, jóval későbbi időszakban keletkezhettek. Gézer esetében a legutóbbi időkig a többség úgy vélekedett, hogy csak Omri dinasztiája idején emelték ezeket az építményeket, az i. e. 9. század második felében.

A PLOS ONE folyóiratban nemrégiben azonban megjelent egy új tanulmány, amely ellentmond a bibliai minimalista álláspontnak és a korábbi, Yadin-féle véleményt erősíti. A cikk 35 radiokarbon-dátumot elemez Gézer ókori településének hét különböző, egymást követő rétegéből. Ezeket a dátumokat a Southwestern Baptist Theological Seminary által a közelmúltban folytatott ásatások mintáiból nyerték. A település rétegei a késő bronzkor második felétől a vaskor második szakaszáig terjednek, azaz kb. i.e. 1300-tól i.e. 1000-900 környékéig. 

A gézeri ásatás légifotója. A kép jobb oldalán rózsaszínben a VIII. réteg kapu-és falszerkezete                                 (Forrás:https://www.jpost.com/archaeology/article-773513)

A kutatók számára a legizgalmasabb kérdés az volt, hogy a település VIII. rétege, amelyben a híres hatkamrás kapu, a kazamatafal és egy hozzájuk tartozó nagyobb közigazgatási épület áll, vajon mikorra keltezhető. A mostani eredmények kétség kívül Salamon uralkodásának bibliai időpontjára, vagyis az i. e. 10. század elejére teszik ezeket a különleges szerkezetű építményeket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Biblia helyesen számol be Gézer Salamon király korabeli átépítéséről. 

"És ez az összege annak az adónak is, amelyet kivetett Salamon király, hogy megépíthesse az Úr házát, és a maga házát, és Millót, és Jeruzsálem kőfalait, és Hácort, Megiddót és Gézert. Mert a Faraó, Égyiptom királya, feljött, és meghódította Gézert, és felégette tűzzel, és a kánaáni népeket, akik a városban laktak, megölte, és adta azt ajándékba az ő leányának, a Salamon feleségének. És megépíttette Salamon Gézert és az alsó Bethoront." (1Kir 9,15-17)