Titkos alagutakat keresnek a kutatók Jeruzsálemben, a Templom-hegy közelében

Jeruzsálem sok évezreden keresztül folyamatosan lakott település volt. Legősibb része - az ún. Óváros - területén napjainkban három világvallás osztozik. Nem kis feszültség forrása ebben a régióban a múlt kutatása, a "ki volt itt előbb kérdése" (is). Jeruzsálem teljes körű régészeti feltárása és rekonstrukciója a fenti adottságok hátterén meglehetősen lehetetlen feladat. 

Napjainkban a "régészeti kutathatatlanság" problémájára a Tel Aviv-i Egyetem egyik kutatócsoportja kíván megoldást találni, a kozmikus részecskéket képalkotásra használó módszer, az úgynevezett müográfia segítségével. "Ez az igen összetett tudományterület a nagyenergiás, illetve részecskefizikai  mérőeszközöket használja földtudományi, geofizikai és mérnöki területeken. 'A kozmikus részecskék rendkívüli áthatolóképessége miatt olyan több tíz métertől több kilométerig terjedő méretű objektumok válnak ‘átvilágíthatóvá’, mint a nagy méretű modern vagy akár történelmi jelentőségű építmények, barlangokat, bányákat tartalmazó kőzettestek vagy vulkáni hegykúpok” - idézi Surányi Gergely geofizikust (ELTE) egy még 2022-es, magyarországi projekthez köthető cikk.

Researchers build a muon detector in a cave under the City of David in 2023. (Courtesy: Gilad Mizrachi / Tel Aviv University)
A jeruzsálemi müon-detektor összeállítás alatt  (Fotó: Gilad Mizrachi / Tel Aviv University; forrás:https://www.timesofisrael.com )

A Tel-Aviv-i Egyetem kutatói ugyanezt a vizsgálati módszert használják, hogy 3D-s térképet készítsenek a Jeruzsálem Óvárosa alatt húzódó, még feltáratlan ősi alagutakról, kamrákról, építményekről és erődítményekről. "Minden ókori városnak szüksége volt vízellátásra és megerősített, titkos, földalatti utakra, hogy vészhelyzet vagy háború esetén eljuthassanak oda" - nyilatkozta Oded Lipschits régész professzor, a kutatócsoport egyik vezetője.

"Nem lehet elmenni a boltba és venni egy müon-detektort" - viccelődött Erez Etzion fizikus, a kutatás természettudományi vezetője. "Ezt magadnak kell megépítened. A laboratóriumban steril környezetben vagyunk; itt néhány nap alatt kell építenünk egy detektort a föld alatt, ahol sötét és párás a levegő, távol egy tiszta, ideális körülményekkel rendelkező laboratóriumtól...Folyamatosan fejlesztjük az eszközök kialakítását, lehetővé téve a működést és a detektálást zord földalatti körülmények között...Bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk az ókori Jeruzsálem rejtett alagútjainak és csatornáinak valódi feltérképezésére".

Jeruzsálem, Dávid-városa, keletre a Gíhon-forrást védő bástyákkal. Ettől északra állt egy lépcsőzetes erőd és "Dávid-palotája"(?), távolabb északra a Templom-hegy, a terület legmagasabb pontja. (Forrás:https://www.generationword.com/jerusalem101/19-city-of-david.html)

Az első műszert a Gíhon-forrás és Templom-hegy közötti szakaszon helyzeték el, annak is a legmélyebb pontján, az ún. "Dávid-városa" (Jeruzsálem mindeddig legrégibbnek tekintett része) keleti részén, egy föld alatti barlang üregében.  "Az az álmunk, hogy a föld alatt szkenneljük az alagutakat, amelyek elvezethetnek a Templom-hegyre. Történészként fontosnak tartom, hogy megértsük a történelmünket. Dávid városa a világ mindhárom monoteista vallása számára a legfontosabb helyszín." - nyilatkozta a gyermekkoruk óta jó barátságban álló két vezető kutató a The Times of Israelnek.

Kutatók elhelyezik az első müon-detektort a "Dávid városa" alatti földalatti üregbe. (Fotó: Gilad Mizrachi / Tel Aviv University; forrás:https://www.timesofisrael.com )

  A müon-detektorok régészeti használata nem előzmény nélküli, pár évvel ezelőtt ilyen műszerrel bukkantak rá a gízai nagy piramis egyik rejtett átjárójára is. 

"Bevette mindazáltal Dávid a Sion várát (erődjét), és az immár a Dávid városa. Mert azt mondta Dávid ama napon: Mindenki, aki vágja a jebuzeusokat, menjen fel a csatornához (aknához, alagúthoz) és vágja ott a sántákat és a vakokat, akiket gyűlöl Dávid lelke. Ezért mondják: Vak és sánta ne menjen be a házba! És lakozott Dávid abban a várban (erődben), és nevezte azt Dávid városának; és megépíttette Dávid köröskörül, Millótól fogva befelé. Dávid pedig folytonosan emelkedett és növekedett, mert az Úr, a Seregeknek Istene volt ő vele." (2Sám 5,7-10)