Jeruzsélem közelében 3500 éves gyermek írást azonosítottak a kutatók

Bár az izraeli-palesztin háború miatt kevés új feltárás van most Izraelben, a nem katonaköteles kutatók azonban tovább folytatják azokat a vizsgálatokat és publikálásokat, amelyek a korábban előkerült, de eddig alaposabban nem vizsgált régészeti leletekhez kapcsolódnak.

Az izraeli Ben-Gurion Egyetem (Beérseba, Negev) kutatócsoportja megvizsgált egy kb. 3500 éves, töredezett ékírásos agyagtáblát, amely közel 100 évvel ezelőtt került elő Bét-Semesben, Jeruzsálemtől kb. 25 kilométerre. A mindenddig megfejtetlen ékírásos tábla szokatlan méretű és formájú, szövegét korábban imádságnak, vagy valamilyen különleges diplomáciai szövegnek gondolták. 

A Bét-Semes-i felirat (Fotó: Yuval Goren / Ben-Gurion Egyetem, forrás: haaretz.com)

A mostani vizsgálatok szerint az agyagtábla helyben készült, mert a tábla petrográfiai elemzése kimutatta, hogy az agyag kémiai összetétele a Sefélára, arra a dombos alföldi területre jellemző, ahol Bét-Semes is található. Az agyagtábla hátoldalán nagyon apró ujjlenyomatok lenyomatát is megtalálták, ami annak bizonyítéka, hogy magát a táblácskát egy gyermek készítette, ezért volt olyan szokatlan a formája és mérete. A tábla vésett szövegét egy sztereoszkópos mikroszkóp segítségével közelebbről is megvizsgálták, amely háromdimenziós képet adott a több ezer évvel ezelőtti gyermek íróvesszeje által hátrahagyott apró barázdákról. Az agyagtábla szövege alfabetikus, vagyis minden egyes ékírásos szimbólum egy-egy hangot jelöl. Ez az írásmód ellentétben áll a legtöbb akkád ékírásos felirattal, amelyek karakterei jellemzően vagy ideogramok, vagy szótagokat jelölnek. A Bét-Semes-i felirat betűi leginkább az Ugaritban használt (a kánaáni kultúra legismertebb nagyvárosa) alfabetikus ékírás betűjeleihez hasonlítanak. 

Az Ugarit-i ábécé ékírásos jelei (Forrás: Wikipedia)

Az agyagtábla irnoka több helyen hibázott, ezért az eredeti jelek fölött javítások is láthatók. A szöveg pusztán egymás mellé helyezett betűk sora, nem értelmezhető, ezért a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a furcsa kis agyagtábla talán egy iskolai írásgyakorlat lehet. A tanár egy-egy betűt kiálthatott a diákoknak, akik igyekeztek az adott betűjelet leírni. A Bét-Semes-i agyagtábla feltehetően gyermek irnok-növendéke azonban több esetben hibázott. (Nincs új a nap alatt...) Ez a módszer más ókori íróiskolákban is bevett szokás volt, többek között Ugaritban is. "Ez valószínűleg egy diktálási gyakorlat. A tanár melletted áll, és lediktálja a betűket: 'A, B, C, R, V', és néha megismétli: 'R, R, R', különösen akkor, ha hibázol" - nyilatkozta Dr. Jonathan Yogev, a Beérseba-i Kaye Academic College of Education kutatója és az ugariti szövegek szakértője a Haaretz izraeli lapnak.

 Dr. Jonathan Yogev és Cécile Fossé a Bét-Semes-i agyagtáblát vizsgálja mikroszkóp alatt (Fotó: Prof. Yuval Goren / Ben-Gurion Egyetem, forrás: haaretz.com)

A vizsgált agyagtábla jelenleg a legkorábbi alfabetikus ékírásos szöveg, amelyet Ugariton kívül ismerünk, csak két ehhez hasonló darab került eddig elő Levante déli részéről. A 3500 éves gyermek írás (amennyiben valóban erről van szó) azt erősíti, hogy Jeruzsálem közelében már ekkor létezett egy írnok-iskola, vagyis a késő bronzkori Kánaánban már irnok-iskolák szintjén is jelen lehetett az írásbeliség.