Megtalálhatták az i.e. 701-es asszír ostromtábor nyomait Lákisban és Jeruzsálemben

A Biblia három helyen is beszámol arról (2Kir 18-19. fejezet; 2Krón 32. fejezet és Ésa 37. fejezet), hogy a híres asszír uralkodó, Szanherib (Szín-ahhé-eriba, uralkodott: i.e. 704-681), i.e. 701-es júdeai hadjárata során megtámadta és lerombolta Lákis erődvárosát, majd seregeivel Jeruzsálem falai alá vonult. Ebben az időben Ezékiás volt Júda uralkodója, aki bár korábban az asszír nagykirály alávetettje volt, de fellázadt ellene, és nem fizette ki az esedékes éves hadisarcot. Ezékiás lázadása nem maradhatott megtorlás nélkül, Szanherib agresszív támadása hamarosan megindult Júda lázadó királysága ellen.

Szín-ahhé-eriba asszír uralkodó ábrázolása egy győzelmi oszlopon (Forrás:wikimedia)

A Near Eastern Archaeology című folyóirat legújabb számában (Vol. 87, no. 2) Stephen C. Compton független kutató, a "The Trail of Sennacherib's Siege Camps" címmmel arról írt tanulmányt, hogy egy új módszer segítségével be tudja azonosítani a 2700 éves asszír ostromtáborokat mind Lákis, mind Jeruzsálem közvetlen közelében. Compton a régóta jól ismert és a londoni British Musem-ban kiálított "lákisi reliefek" vizsgálatából indult ki. Ezek a képregény hűséggel faragott domborművek ugyanis aprólékos részletességgel mutatják be Szanherib Lákis elleni ostromát és győzelmét, amelyet az uralkodó olyan nagy dicsőségnek tekintett, hogy új, ninivei palotája csarnokának falait ezekkel a képekkel díszíttette. Compton a reliefeken leginkább az asszír ostromtábor ábrázolásait  vizsgálta meg, amelyeket ezután összehasonlított egy olyan légifotóval, amely még a nagyobb feltárások és átépítések előtt készült Lákis mesterséges lakódombjáról. Az 1945-ös légifotón a tell közelében jól látható egy ovális folt, amelyet a kutató az asszírok által használt ostromtáborral azonosított. 

Felül a Lákis dombjáról készült 1945-ös légifotó, jobbra fennt kiemelve az ovális formájú asszír ostromdomb, alul a "lákisi reliefek" képi ábrázolásai a várost ért i.e. 701-es asszír támadásáról, ahogyan azt a ninivei palotát feltáró Austen Henry Layard rajzolta le 1849-ben.(Forrás:https://popular-archaeology.com)

Az ovális formájú asszír ostromtábor kinagyított ábrázolása a lákisi reliefen (Forrás:https://lachish.org/lachish-battle-reliefs/

A lákisi helyszínen folytatott felszíni vizsgálatok megerősítették, hogy ezen az ovális, dombos területen valóban sok az i. e. 8. századra keltezhető edénytöredék, viszont sem ennél korábbi, sem ennél későbbi századokból mindeddig nem kerültek elő régészeti leletek. Compton arra is felfigyelt, hogy ennek a dombnak a régi arab neve Khirbet al Mudawwara, ami azt jelenti: "A megszálló uralkodó táborának romjai". A kutató ezek után Jeruzsálem legkorábbi légifelvételét is megvizsgálta, ahol a város közelében ugyancsak felfedezett egy lákisihoz hasonló ovális, dombos területet a felvételen. További hasonlóság Lákissal, hogy ennek a dombnak az arab neve: Jebel el Mudawwara, vagyis "A megszálló uralkodó táborának hegye".

A legkorábbi légifelvétel Jeruzsálemről. A jobb felső sarokban egy ovális domb látható, rajta modern kori erődítménnyel. (Forrás: https://popular-archaeology-com.)

Compton szerint ez a Jeruzsálem közeli domb lehetett az ostromló asszír seregek táborhelye, ahol a Biblia szerint Isten büntetése utolérte az ellenséget és többségük egyetlen éjszaka alatt meghalt. Berosus babiloni történész (és talán ennek nyomán Josephus Flavius zsidó történetíró is), úgy emlékezett erre az eseményre, hogy pestisjárvány pusztította el az ostromló asszír hadsereget. Hérodotosz görög történész pedig azt állította, hogy az éjszaka egerek támadták meg az asszír tábort, átrágták íjhúrjaikat és pajzsszíjaikat, így másnap reggel védtelenné váltak a csatában.   

Az asszír csapatok  jeruzsálemi táborhelye, amelyet ma Lőszerdombként ismernek, mivel 1930-ban a britek egy lőszerraktárt építettek a stratégiailag fontos emelkedőre. (Forrás: https://popular-archaeology-com.)

Compton ezzel az új módszerrel további asszír katonai táborhelyeket is beazonosított a termékeny félhold területén. Sok esetben ezeknek a jellegeztes, ovális formájú domboknak az  arab elnevezésében megjelenik a megszálló uralkodóra utaló Mudawwara kifejezés is. Az újonnan felfedezett katonai táborok a későbbiek során segíthetnek majd abban, hogy be lehessen azonosítani azokat az ősi településeket, amelyekről tudjuk, hogy az asszírok ostrom alá vették és elpusztították, de pontos helyük máig ismeretlen vagy bizonytalan.

 

"És azon az éjszakán kijött az Úr angyala, és levágott az Assiriabeli táborban száznyolcvanötezeret, és mikor jó reggel felkeltek, ímé mindenütt holttestek hevertek. És elindult, és elment, és visszafordult Sénakhérib, Assiria királya, és Ninivében maradt." (2Kir 19, 35-36)