Ahol Dávid királyt majdnem megkövezték saját emberei

Az ausztráliai Sydney-i Macquarie Egyetem és a Héber Egyetem által vezetett közös kutatócsoport (vezető régészek: Yoseph Garfinkel, Saar Ganor, Kyle Keimer és Gil Davis) nemrégiben ismét megerősítette, hogy megtalálhatták a Bibliában is szereplő Siklág települését. 

A mostani kutatás szerint Khirbet al-Ra'i tellje lehetett a bibliai Siklág (Forrás:https://holylandphotos.org)

Sámuel könyve szerint ez volt az a filiszteusok földjén fekvő városka, ahol Dávid és szabadcsapata egy ideig letelepedve élt, a Saul király által folytatott, mintegy 10 éves üldözés utolsó, közel másfél évében. Siklág ekkoriban Gát filiszteus nagyváros uralkodójának, Ákisnak a birtoka volt. Dávid, valamint 600 embere, belefáradva a Saul előli állandó bujkálásba és menekülésbe, felajánlotta katonai szolgálatát az Izraellel egyébként ellenséges filiszteus uralkodónak, cserében a siklági letelepedésért. A terv részben bevált, mert Saul ekkor valóban felhagyott Dávid és emberei üldözésével. Dávid azonban a maga által választott felmás helyzet miatt sok nehézségbe került itt embereivel együtt és egy esetben csak Isten gondviselésén múlt, hogy saját katonái felháborodásukban nem kövezték halálra. Siklág települése uralkodóként is Dávidé maradt, része lett a zsidó királyságnak.

Khirbet al-Ra'i feltárás közben (Forrás: (Amanda Borschel-Dan/Times of Israel)

Az Izrael déli részén, az ókori Gát és Lákis településmaradványai között található Khirbet al-Ra'i telljén a régészek már 2015 óta folytatnak feltárásokat. A kutatók szerint az eddig előkerült leletek több ponton is összekapcsolhatók a Siklágról szóló bibliai beszámolókkal. Először is, Khirbet al-Ra'i az i.e. 12-11. században jött létre, vagyis a Levantéba irányuló elsődleges filiszteus invázióhoz kapcsolható. A korai leletek ugyancsak a filiszteus megtelepedésre utalnak - épületek alá helyezett építési áldozatok, masszív, jól tervezett kőépítmények, jellegzetes filiszteus kerámia - mindezek megegyeznek a többi, már feltárt filiszteus lelőhely: Gát, Askelon, Ekron és Asdod régészeti leletanyagával. Az is figyelemre méltó, hogy a filiszteus település nemsokára minden törés nélkül, zökkenőmentesen alakult át egy i.e. 10. századi júdeai leletanyagú vidéki faluvá. Az ehhez a réteghez köthető leletek között közel 100 teljes edény található, amelyek stílusa és formavilga nagyon hasonlít egy másik, kora-dávidinak tartott település kerámia anyagához, a Khirbet Qeiyafa-i (a beazonosítás szerint a bibliai Shaaraim erődje) leletekhez. 

A Khirbet al-Ra'i ásatás három vezetője néhány, a feltáráson talált teljes kerámiaedénnyel. (Balról jobbra) Saar Ganor, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa, Yosef Garfinkel professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetem Régészeti Intézetének vezetője és Dr. Kyle Keimer, az ausztráliai Sydneyben található Macquarie Egyetem munkatársa 2019. július 8-án. (Forrás: Amanda Borschel-Dan/Times of Israel)

A két fenti település között további hasonlóság, hogy mindkettő határváros volt Izrael és Filisztea földje között, és egy-egy stratégiailag fontos, kiemelkedő domb tetejére építették, nagyjából hasonló időben. További érdekesség, hogy Khirbet al-Ra'i-ban a korai júdai településréteget egy nagy tűzvész pusztította el. Ez a pusztulásréteg akár összeköthető egy bibliai beszámolóval is, mely szerint miközben Dávid és emberei épp egy hadjáratra vonultak fel Ákis filiszteus uralkodó seregében, aközben „az amálekiták rajtaütöttek a déli területeken és Siklágon, és megverték Siklágot, és felégették azt tűzzel” (1Sámuel 30,1), az asszonyokat és a gyermekeket pedig fogságba vitték. (Egyébként ez volt az a bizonyos ok, ami miatt Dávidot saját katonái majdnem megölték.) Végül azonban Dávid és csapatai üldözőbe vették az amálekitákat, Isten segítségével legyőzték őket és a foglyokat is kiszabadították.

Légifelvétel a másik határerőd városról, Khirbet Qeiyafáról (talán a bibliai Shaaraim). (Fotó: L: Sky View, a Héber Egyetem és az Izraeli Régiségügyi Hatóság jóvoltából. Forrás: https://ferrelljenkins.blog/tag/khirbet-qeiyafa/)

A Khirbet al-Ra'i-i leletek értékelése és a tell feltárása még folyamatban van. Jelenleg a Siklággal való beazonosítás nem tekinthető teljesen bizonyítottnak. A Biblia leírásai alapján ugyanis kissé homályos, hogy pontosan hol lehetett Siklág városa, perdöntő bizonyíték pedig nem került elő. Az elmúlt évszázadban már sokféle beazonosítás született Siklággal kapcsolatban, de a kérdés, ahogy láttuk is, mindeddig nem jutott nyugvópontra.

"Felkelvén azért Dávid, elment ő és az a hatszáz ember, akik vele voltak, Ákhishoz, a Máok fiához, Gáth királyához...Mikor pedig Saulnak megmondták, hogy Dávid Gáthba menekült, nem üldözte tovább őt. És mondta Dávid Ákhisnak: Ha kedvet találtam előtted, adj helyet nekem valamelyik vidéki városban, hogy ott lakjam: miért lakna a te szolgád veled a királyi városban? És neki adta Ákhis azon a napon Siklágot; lett azért Siklág a Júda királyaié mind e mai napig. És lőn ama napoknak száma, míg Dávid a Filiszteusok földén lakozott, egy esztendő és négy hónap." (1Sám 27,2.4-6)