Falu, vagy város volt Jeruzsálem Dávid király idején?
A bibliai minimalisták széleskörűen elfogadott álláspontja szerint, Jeruzsálem csak az i.e. 8.-7. századra lett jelentősebb város, előtte inkább volt egy nagyobb falu, mint a Biblia által leírt királyi főváros. Az elmúlt években Jeruzsálem legrégebbinek tartott részén, az ún. Dávid városa városrészben fontos kutatások kezdődtek öt különböző ásatási helyszínen. A vizsgálatok során az ásatási területekről több mint száz szerves mintát gyűjtöttek össze és radiokarbonos kormeghatározás segítségével sikerült a terület átfogó „abszolút kronológiáját” felállítani. A mintavétel lefedte az i. e. 1200-tól – a bibliai Bírák korától – a város babilóniaiak által való elfoglalásáig, i. e. 586-ig tartó időszakot. A kutatás ezzel a kronológiai vizsgálattal számos olyan régóta fennálló kérdésre adhat választ, amelyet szakértők az ókori város történetével kapcsolatban évszázadok óta feltettek.
 |
| Dávid városa városrész a mai Jeruzsálem területén (Forrás: https://www.christianlifeministries.com.au) |
A kutatók többsége például sokáig úgy vélte, hogy a város nyugati irányú növekedése csak Ezékiás király idején, az északi királyság, Izrael i. e. 722-ben bekövetkezett bukása után következett be, amikor északról sok menekült érkezett Jeruzsálembe. Az új radiokarbonos bizonyítékoknak köszönhetően azonban most úgy tűnik, hogy a város nyugati irányú terjeszkedése már kb. 100 évvel korábban, Joás király uralkodásának idején elkezdődött. Yuval Gadot a Tel Aviv-i egyetem régésze szerint: „Az új vizsgálatok arra mutatnak, hogy Jeruzsálem városának terjeszkedése [inkább] a Júdán belüli demográfiai növekedés, valamint a stabilabb politikai és gazdasági rendszer kialakulásának eredménye lehetett”.
 |
| Jeruzsálem nyugati irányú terjeszkedése, Joás korától Ezékiás királyig (Forrás:http://gyusikjung.blogspot.com/2022/12/the-basic-information-of-2-kings.html) |
Még fontosabb megállapítás, hogy az új adatok fényében megdőlni látszik az a közkeletű vélekedés, miszerint Jeruzsálem a vaskor hajnalán (i. e. 1200 és 1000 között) alig volt nagyobb egy kisebb falunál. A most megvizsgált szervesanyag-minták közel 20 százaléka ugyanis éppen ebből a korai időszakból származik, ami egyértelműen arra utal, hogy Dávid városa az i. e. 10. század előtt – vagyis mielőtt Jeruzsálemet Dávid Júda fővárosává tette – már nagyobb területre terjedt ki, mint egy falu, hatalmas erődítményekkel rendelkezett és széleskörűen lakott volt.
 |
| Jeruzsálem jebuzeus városfalainak maradványai Dávid városában (Forrás: https://www.thebiblejourney.org) |
A Biblia szerint a zsidók a honfoglalás idején nem tudták elfoglalni Jeruzsálemet, noha királyát fogságba ejtették és megölték. Az erődített város elfoglalása Dávid királyra maradt, aki i.e. 1000 körül ostrom nélkül vette be Jeruzsálemet, mivel katonái egy titkos, földalatti alagúton keresztül váratlanul tudtak rátörni a várost lakó kánaáni jebuzeusokra és legyőzték őket. Dávid ezek után jó érzékkel tette meg Jeruzsálemet a fővárosává és hatalmas építkezésekbe kezdett, amelyeket fia, Salamon is folytatott. A helybeliek ma is Dávid városának nevezik ezt a városrészt, amelyet valóban az egységes és megosztott királyság korához kapcsol számos régészeti feltárás, amelyek a 20. század óta szinte folyamatosan zajlanak a kb. 0,060 négyzetkilométeres területen.
 | ||
| Az ún. Warren-akna Jeruzsálemben, Dávid városában. Sokak szerint ezen az aknán keresztül jutottak be Dávid katonái Jeruzsálembe. (Forrás: https://www.thebiblejourney.org) | |