Bibliai régészet 2024: a "szubjektív győztes" lelet

Év végén szokás, hogy mérleget készítünk az elmúlt időszakról. A bibliai régészet esetében összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az idei év sem volt igazán termékeny, leginkább a térséget most már egyre nagyobb területeken érintő háborús konfliktusok miatt. Mégis ha az elmúlt év legizgalmasabb bibliai régészeti felfedezését kellene kiválasztani, akkor az én választásom egy aprócska tárgy, amely 2024 augusztusában került elő Jeruzsálemben, a Templom-hegy déli falának közelében lévő Davidson Régészeti Parkban végzett feltárások során.

A Davidson Archaeological Garden látképe (Forrás:https://www.friendsofiaa.org/davidson-center)

A pár centis tárgy egy 2700 éves fekete kőpecsét, amelyre egy gondosan megmunkált szárnyas alakot metszettek. A képi ábrázolás asszír befolyásra utal, a szárnyas démon óvó-védő szereppel bírt. Mindeddig nem ismerünk ilyen típusú pecsételőt Izrael területéről, de sok hasonló tárgy kerül elő az i.e. 9-7. század közti időszakból az ókori Asszíria belső területein. „Ez az egyik legszebb [pecsét], amelyet az ókori Jeruzsálemben folytatott ásatások során valaha is felfedeztek, és a legmagasabb művészi színvonalon van kivitelezve” - nyilatkozta Dr. Yuval Baruch és Navot Rom a jeruzsálemi feltárás ásatásvezetői. 

Asszír kőpecsét óhéber felirattal i.e. 700 körül (Forrás: https://www.timesofisrael.com)

A pecsétnek ugyanakkor óhéber felirata van, amit meglehetősen ügyetlenül véstek a fekete kőbe, ami miatt arra lehet következtetni, hogy a felirat csak később került a pecsétre és nem szakavatott kéz készítette. A pecsét tulajdonosa a felirat alapján: „Yehoʼezer ben Hoshʼayahu”. Érdekesség, hogy ezeket a neveket ismerjük a Bibliából is. 1Krón 12,6 említi Yehoʼezer nevét a rövidített: Yoʼezer [vagy Joezer], formában, aki Dávid király egyik vezető harcosa volt még a Saul király elől való menekülése idején. Ezenkívül az „Azar'iah ben Hosh'aya” [Azar'iah Hosh'aya fia] név is szerepel Jeremiás könyvében (Jer 43,2), ahol a „Hosh'aya” a Hoshʼayahu rövidített formája. Ez a személy egyike volt azoknak a "kevély embereknek", akik hazugsággal vádolták meg Jeremiás prófétát, aki azt tanácsolta Júda babiloni inváziót túlélő előkelőinek, hogy ne költözzenek át Egyiptomba. A Bibliában is megemlített nevek tehát a pecsét szerint összhangban állnak a korabeli, vaskori Júda általunk ismert neveivel. Néhány kutató még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a pecséten szereplő "Yehoʼezer ben Hoshʼayahu” és a Bibliában szereplő „Azar'iah ben Hosh'aya” (Jer 43,2) név tulajdonképpen ugyanaz.

Yehoʼezer ben Hoshʼayahu pecsétje (Forrás:https://www.patternsofevidence.com/2024/09/20/winged-demon-on-stone-seal-from-jeremiahs-time/)

A kőpecsét másodlagos felhasználású lehet, azaz még az asszír időszakban gyártották (kb. i.e. 700-as évek), de évszázadokon át használatban maradt. Nem tudjuk, hogy pontosan mikor és milyen módon került a pecsételő Júda királyságába, de itt az udvarban szolgáló magas rangú hivatalnok, Hoshʼayahu és fia, Yehoʼezer tulajdonába került. Talán ők maguk írták rá a pecsétre a nevüket is, mert ez megmagyarázná, hogy miért olyan gyenge minőségű a felirat. Annak ellenére, hogy a júdabeli előkelő urak Izrael Istene, Jahve (YHWH) nevét viselték a neveikben - Yehoʼezer ben Hoshʼayahu” (teofórikus nevek)-, mégis átvették az idegen vallási szokásokat is. A kis pecsétet átfúrták és óvó-védő amulettként nyakba fűzve viselték, ami bizonysága annak, hogyan kezdte átvenni a júdabeli arisztokrácia az asszír-babiloni szokásokat, jelen esetben a mágikus tárgyak használatát.

"Pártütés van a Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai között. Visszatértek az ő atyáiknak korábbi bűneibe, akik nem akarták hallani az én igéimet és ők maguk is idegen istenek után járnak, hogy azoknak szolgáljanak. Izrael háza és Júda háza megszegte az én szövetségemet, amelyet az ő atyáikkal kötöttem. Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én veszedelmet hozok reájok, amelyből ki nem menekülhetnek, és kiáltanak majd én hozzám, de nem hallgatom meg őket. És elmennek Júda városai és Jeruzsálem lakosai, és kiáltanak az istenekhez, akiknek ők áldozni szoktak, de azok nem oltalmazzák meg őket az ő nyomorúságuk idején." (Jer 11,9-12)