Közel 3000 éves oltárt találtak Jeruzsálemben

Jeruzsálem óvárosának közelében, a "Dávid városa" városrészben, izraeli régészek feltártak egy kb. 220 négyzetméteres, több helyiségből álló építményt, amelyet közel 3000 évvel ezelőtt valószínűleg rituális és istentiszteleti célokra használhattak. Az Izraeli Régészeti Hatóság közleménye szerint ez az első rituális épületkomplexum, amely Jeruzsálemben az első templom korából került elő.

A rituális épületkomplexum feltárás közben, a padlózaton bevésett V alakú mélyedésekkel (Fotó:Kobi Harati/City of David, forrás: https://www.timesofisrael.com)

Az épületegyüttes érdekessége, hogy az első templom (Salamoni templom) feltételezett helyétől nem messze épült fel és azzal párhuzamosan használták egészen az i.e. 700-as évekig. A sziklába vájt nyolc, egymás melletti helyiség  más-más célt szolgált. Az olaj- és borkészítést szolgáló helyiségekben oljprést és borsajtót találtak. Mellettük egy másik teremben vízelvezető csatornával ellátott, faragott kőépítményt találtak, amelyet valószínűleg oltárként használhattak, míg egy másik helyiségben „rejtélyes" V alakú faragásnyomokat azonosítottak a padlózaton, amelyek talán egy rituális célra használt háromlábú edényzet (tripod) alapjául szolgálhattak. Egy további teremben szintén rituális környezetből ismert nagy, álló kő került elő. Az épületkomplexum közelében egy sziklába vájt üregbe különféle tárgyakat (fogadalmi ajándékok?) rejtettek: főzőedényeket, óhéber feliratok töredékeit viselő fazekasárut, szövőszék nehezékeket, szkarabeusz pecsételőket, díszes motívumokkal ellátott pecséteket, gabonadarálásra használt őrlőköveket.

I.e. 8. századi szkarabeusz pecsételő Jeruzsálemből (Vladimir Naikhin/Israel Antiquities Authority, forrás:https://www.timesofisrael.com)

Az épület egy részét már 1909-ben megtalálta Montague Parker brit kutató, aki a zsidó vallás legendás firgyládáját keresve többször kutatott a helyszínen. A modern kori módszeres feltárás 2010-ben kezdődött meg, de a munka csak lassan haladt előre. A feltárásokat vezető Eli Shukron szerint a most előkerült épületegyüttes nemcsak azért egyedülálló, mert Izrael területéről nagyon kevés vaskori kultuszhelyet ismerünk, hanem azért is, mert a helyiségek "in situ"(eredeti, természetes helyzetükben) maradtak ránk. Ennek az lehet az oka, hogy amikor az építmény használaton kívül került, akkor mintegy elzárták azt a korabeli emberektől, senki nem léphetett be, nem érhetett hozzá. A helyiség üregei idővel feltöltődtek, betemetődtek, végül az egész építmény létezését is elfelejtették egészen a 20. századig. „Az építmény használata megszűnt ... valószínűleg Ezékiás király vallási reformjának részeként...A Biblia leírja, hogy az első templom idején más rituális helyek is működtek a [salamoni] templomon kívül, és Júda két királya - Ezékiás és Jósiás - reformokat hajtott végre, hogy megszüntesse ezeket a helyeket, hogy a templomban összpontosítsák az istentiszteletet” - nyilatkozta Shukron a The Times of Israel című lapnak. 

A "Dávid városában" feltárt rituális épület feltételezett rekonstrukciós rajza (Shalom Kveller/City of David, forrás: https://www.timesofisrael.com)

"És összehordta Akház [király] az Isten házának edényeit, és összetörte az Isten házának edényeit, és az Úr házának ajtait bezárta, és csinált a maga számára oltárokat Jeruzsálemnek minden szegletén." (2Krón 28,24)