Salamon király monumentális városkapui

A Bible History Daily 2025.05.26-i cikke az új gézeri ásatások eredményeit összegzi. Az Ószövetség Salamon király számos építkezései között megemlíti, hogy az uralkodó megerősítette Jeruzsálem, Hácor, Megiddó és Gézer városait, továbbá újjáépített számos más települést is királysága egész területén (1Kir 9:15–19). Akár hisszük, hogy Salamon király történelmi személy volt, akár nem, mindenképpen fontos kérdés, hogy vajon a fent említett királyi városok valóban fontos és jól megépített központok voltak-e az i.e. 10. században, vagy sem.

Gézert a kutatók régóta ismerik és a 20. század közepétől kezdődően több feltárás is folyt az ókori romváros területén, legutóbb a Tel Gezer Excavation Project keretében (2006-2017 között). Az ásatásokat vezető két régész, Steven Ortiz és Samuel Wolff a Biblical Archaeology Review 2024-es nyári számában megjelent „Salamon hatalmi játszmája” című cikkükben új régészeti bizonyítékokat mutattak be Gézerből, amelyek azt erősítik, hogy a város Salamon király idején - az i.e. 10. században - valóban jól megépített, jelentős erődváros volt. 

A térkép Gézer erődvárosának elhelyezkedését mutatja a tengerparti síkság és a Júdeai-hegyvidék közötti  dombokkal tagolt alföldön, az ún. Sefélán. (Forrás: https://www.biblicalarchaeology.org)

Gézer az i. e. 13. század végén még virágzó kánaáni város volt, amikor Merneptah egyiptomi fáraó  elpusztította. Az egyiptomiak ezután újjáépítették a várost, amit a Biblia szerint az egyiptomi fáraó  hozományként adott lányának, Salamon feleségének (1Kir 9,16). Talán nem véletlen, hogy a feltárást vezető régészek szerint éppen ekkor, az i.e. 10. század közepet táján, vagyis a bibliai Salamon király korában, Gézer városa radikális változáson ment keresztül, hatalmas erődvárossá épült át. A város korábbi, egyszerű kapuját hatkamrás kapurendszerré bővítették, a bejárat két oldalán egy-egy masszív kaputorony állt. A városfalakat is átépítették vastag, "kazettás"-szerkezetű kazamatafalakká. A kaputoronyhoz és városfalhoz szorosan csatlakozott egy nagyméretű épületkomplexum is (mérete  kb. 18 méter x 12 méter), amely a benne talált régészeti leletek alapján inkább középület, mint lakóház lehetett. Az építmény középpontjában egy tágas központi udvar állt, amelyet legalább 15 helyiség vett körül. A kutatók mindezek alapján úgy vélik, hogy egy adminisztratív épületről lehet szó, amelyet a Júda nyugati peremén állomásozó királyi tisztviselők működtettek.

Légifelvétel Gézer i.e. 10. századi, monumentális épületeiről. Az épületmaradványokra helyezett grafika segít elkülőníteni a hatkamrás, két tornyos kaput (kék szín), a nagyméretű, feltehetően adminisztratív célokat szolgáló épületet (lila szín). Előttük láthatók a kazamata falak szürke maradványai. (Forrás: https://www.biblicalarchaeology.org)

A jellegzetes falak és kapuk további érdekessége, hogy szinte teljesen azonos szerkezetűek a már korábban feltárt és azonos korú Hácor-i és Megiddó-i védművekkel. A Biblia Jeruzsálemen kívül éppen ezt a három várost említi Salamon erődvárosaiként, amelyeket tudatosan erősített meg királysága stratégiailag fontos pontjain. Ha a feltárások azt nem is tudják bizonyítani, hogy az építkezéseket Salamon király rendelte el, de azt igen, hogy a városokat hasonló mérnöki tervek alapján, hasonló korban, hasonló módon építették meg.

Hácór, Megiddó és Gézer i.e. 10. századi, hatkamrás, két tornyos kapurendszerének alaprajza (Forrás: https://armstronginstitute.org)

 

 

A salamoni városkapu és fal rekonstrukciós rajza Hácór-ban (Forrás: https://madainproject.com)

Gézer salamoni korabeli erődvárosa azonban már az i.e. 10. század végén elpusztult. Valószínűleg I. Sesonk (a bibliai Sisak) egyiptomi fáraó i.e. 925-ös palesztinai hadjáratnak esett áldozatul. A fáraó hadjáratát a Biblia is megörökíti, amely Salamon fia, Roboám idején érte az országot. (1Kir. 14. fejezet) Mivel a feltárások nem hoztak felszínre olyan régészeti bizonyítékot, amely a város védői és az egyiptomi seregek közötti véres csatára utalna, ezért Ortiz és Wolff ásatásvezető régészek azt feltételezik, hogy Gézert a védői elhagyták még az egyiptomi támadás előtt és egyszerűen visszavonultak a főváros, Jeruzsálem védelmére. Az ószövetségi leírás szerint a fáraó betört ugyan Jeruzsálembe és kifosztotta azt, de hadjárata nem járt területfoglalással. A Salamon korabeli Gézer monumentális építészete pedig vastag törmelékréteg alá került, ami egészen a 20. század eleji, első modern kori feltárásokig rejtve maradt. 

A gézeri adminisztrációs épületben található leomlott fal, amely I. Sesonk fáraó támadásának nyoma lehet. (Forrás: https://www.biblicalarchaeology.org)

 

 

 

"Ez a számadás a robotról, amelyet Salamon király végeztetett, hogy megépíthesse az Úr házát és a maga palotáját, Millót, Jeruzsálem kőfalait és Hácórt, Megiddót és Gézert. A fáraó, Egyiptom királya ugyanis felvonult, és meghódította Gézert, fölperzselte tűzzel, és megölte a kánaániakat, akik a városban laktak. A várost ajándékul adta leányának, Salamon feleségének. Salamon megépítette Gézert és Alsó-Béthórónt, valamint Baalátot és Tadmórt az ország puszta részén és az összes raktárvárost, amelyek Salamonéi voltak, a harci szekerek városait, a lovasok városait és mindent, aminek az építéséhez Salamonnak kedve volt Jeruzsálemben, a Libánonon és királysága egész területén." (1Kir 9, 15-19)