A Holt-tengeri tekercsek (köztük Dániel könyve) régbbiek lehetnek, mint eddig feltételezték

Az első Holt-tengeri tekercseket beduin pásztorok találták 1947-ben, egy a Holt-tenger partján fekvő, Kumrán település környékén található barlangban. Azóta több ezer tekercs-töredék került elő a Kumrán közeli hegyekben, de a Júdeai-sivatag más területein is. Az eredetileg kb. 1000 kézirattekercshez tartozó töredékek témájukat tekintve részben vallási iratok (köztük vannak a Biblia ma ismert legrégebbi kéziratai is), részben pedig jogi és történeti dokumentumok. Mindmáig vita folyik arról, hogy pontosan kik és mikor írták ezeket a tekercseket, továbbá, hogy milyen céllal rejtették el őket a Holt-tenger közelében fekvő hegyi barlangokban. Ma a kutatók többsége úgy véli, hogy a tekercsek nem egyetlen közös eredetre vezethetőek vissza, hanem különböző korokban, különböző céllal írhatták és gyűjthették össze ezeket.  

A 4. sz. Kumráni barlang (4Q), ahonnan a legtöbb bibliai kézirattöredék került eddig elő. (Forrás: Wikimedia Commons)

Pár nappal ezelőtt a  PLOS One tudományos folyóiratban egy holland kutatócsoport mutatta be új kutatási eredményeit a Holt-tengeri tekercsek datálásával kapcsolatban. Mladen Popovic, a héber Biblia és az ókori judaizmus professzora (University of Groningen), valamint Maruf A. Dhali AI-szakértő (University of Groningen) és munkatársaik egy speciális, mesterséges intelligencián alapuló programot fejlesztettek ki a Holt-tengeri tekercsek tanulmányozására. A kutatók szerint a bibliai Énok-ról elnevezett program a "betanítás után" képes arra, hogy pusztán a tekercsen lévő kézirat stílusa alapján meghatározza egy-egy még nem datált tekercs közelítőleges korát. (A C14-es kormeghatározást sokszor akadályozza, hogy a mintavétel miatt maga a vizsgált tekercs sérül és fogy a mérés során.)

Radiokarbon kormeghatározást végző műszer (Forrás:https://www.isotoptech.eu)

A kutatók összesen 30 ókori tekercs C14-es vizsgálatát végezték el, amely tekercsek 5 évszázadot fedtek le és 4 különböző lelőhelyről származtak. (25 minta származott a Holt-tengeri tekercsek közül, de csak 24 esetben lett hiteles a radiokarbon vizsgálat eredménye). A kutatók az Énok-program elsődleges betanításához ezt a 24, érvényes C14-es dátummal rendelkező kéziratot használták fel, amelyhez 62 digitális tintanyomatot (kéziratképet) társítottak. Énok a betáplált adatok alapján "megtanulta" a kéziratképeket bizonyos kronológiai időszakokhoz és kézirattípusokhoz kapcsolni. (A radiokarbon kormeghatározás sohasem tud pontos dátumot megadni, hanem egy valószínűsíthető időintervallumot határoz meg a vizsgálat folyamán). A kutatók ezután 13 új kéziratképpel tesztelték a programot, amely képek ugyanazokról a tekercsekről készültek, mint a korábbi 24 is. Azt találták, hogy Énok az esetek 85%-ban (és ez nagyon jó eredménynek számít) kb. 30 év pontossággal meg tudta becsülni a tekercsek korát, pusztán a tintanyomat-képek alapján. Pontosabban datálta ezeket, mint a C14-es mérések. Ezután, a kutatás utolsó fázisában, 135 olyan Holt-tengeri tekercs-töredéket vizsgáltak meg, amelyeknek radiokarbon vizsgálattal még sohasem volt meghatározva a pontos kora, hanem csak az ókori kézírás típusa alapján becsülték meg azt, hogy mikor keletkezhettek. A kutatók azt tapasztalták, hogy az Énok-program szinte minden esetben korábbra keltezte a vizsgált kézirat-töredékeket, mint ahogy azt korábban a paleográfusok meghatározták. Ezeket az Énok által a 135 kéziratra generált dátum-előrejelzéseket a szakértő paleográfusok ellenőrizték és 79%-ban (ez szintén jó aránynak számít egy modell esetében) "realisztikusnak" találták.

Mladen Popovic, a héber Biblia és az ókori judaizmus professzora és Maruf A. Dhali AI-szakértő az Énok-program "betanítása" közben. (University of Groningen) (Forrás: https://www.eurekalert.org/multimedia/1075686)

Az Énok-program eredményei alpján a holland kutatók felvetették, hogy a Holt-tengeri tekercsek jó része nem az eddig gondolt korszakban, az i. e. 3.-2. században keletkezett, hanem több évtizeddel, vagy akár egy évszázaddal korábban, az i. e. 4.- 3. század folyamán. 

Amennyiben állításuk igaz, akkor a Biblia legkorábbi ószövetségi kéziratai ennyivel idősebbek, ami viszont elgondolkodtathat bennünket arról, hogy a szövegkritika eddig általánosan elfogadott javaslata az ószövetségi iratok keletkezési idejéről mennyiben tekinthető tudományos alapon az egyetlen és kizárólagos álláspontnak. Mennyire életszerű a holland kutatók azon állítása, hogy a Holt-tengeri tekercsek legrégebbi darabjai egyidősek lehetnek egy-egy ószövetségi könyv eredeti keletkezési idejével? Ha egyidősek lennének, akkor miért tapasztalható minden egyes tekercs esetben eltérés, sőt akár nyelvtani hiba a standard héber és görög szövegváltozatokhoz képest? Mladen Popović professzor szerint ez a furcsa jelenség arra utal, hogy a szövegekben bekövetkezett változások nagyon gyorsan, már a szerzők idejében megtörténtek. Természetesen ez is lehet egy hipotézis, bár kicsit nehezen elképzelhető minden esetben. Ha nem számolunk azzal, hogy eseleg az Énok-programban van a hiba, akkor erre az ismétlődő jelenségre adható egy másik magyarázat is. Mi van akkor, ha az eredmények inkább arra mutatnak, hogy az Ószövetség (legalábbis egyes) eredeti könyvei korábban keletkezhettek annál, mint amit ma a többségi teológiatudomány gondol róluk? A vizsgálat alapján a korábban gondolt keletkezési időhöz képest pl. "túl korai" datálást kapott Sámuel és Jeremiás könyvének töredéke, Dániel könyve, Prédikátor könyve és több zsoltár is.

Nézzünk egy konkrét példát.  Talán a legérdekesebb eredmény a 4Q114-es jelzetű pergamentekercs vizsgálata során született. Ez a tekercs töredékes formában Dániel próféta könyvének 8–11. fejezeteiből tartalmaz részleteket. Dániel könyvének ezt a szakaszát a korábbi paleográfiai vizsgálatok az i. e. 2. századra (i.e. 160-110 közötti korszak, annak is inkább az i.e. 120-110 közötti évei) datálták. A radiokarbon vizsgálatok szerint a tekercs-töredékek kora ennél viszont jóval korábbi: kb. 46%-os eséllyel i. e. 230–160 közötti, 49,5%-os eséllyel viszont i. e. 355 (!)-285 közötti lehet. A kutatók viszont ez utóbbi, "túl korai" radiokarbonos adatot elvetették, részben amiatt, mert Dániel könyve témáját és szövegét sokan a Makkabeusi-háborúk időszakához kötik, ezért a könyv keletkezési ideje szerintük nem lehet korábbi az  i.e. 160-as éveknél. Másrészt a paleográfusok szerint a tekercs írásképe nem egyezik meg az ebből a korai időszakból származó, arámi nyelvű, dátummal ellátott kéziratokra jellemző tipográfiával. Mindezeket figyelembe véve a dánieli tekercs-töredékek korát ezért a kutatók mindeddig inkább az i. e. 165-160 körüli évekre tették.

A diagram a 4Q114-es jelzetű, Dániel-könyve tekercs töredékeinek radiokarbonos kormeghatározásáról készült. Az ábrán jól látható, hogy a mérési eredmények nem egy hagyományos haranggörbét mutatnak.  A tekercs pusztán 46% eséllyel keletkezett az i.e. 230-160-as években, és a diagram alapján annak esélye, hogy a keletkezési idő inkább a szövegkritika által preferált i. e. 165, vagy esetleg még későbbi dátum, nem több, mint  kb. 3%. (Forrás: A fent idézett tanulmány 3. sz. Függeléke.  A megjegyzésért köszönet egy - statisztikát és szociológiát tanult - olvasónak.)

A dánieli tekercs Énok-program által becsült kora azonban ennél régebbi, kb. i. e. 220-180 körüli. Ez az időintervallum a radiokarbon mérések szempontjából nézve inkább késői, Dániel könyve jelenleg feltételezett keletkezési idejéhez képest viszont túl korai. Ez a korai dátum a tanulmány írói szerint azt jelentheti, hogy ebben az esetben Dániel könyvének egy olyan kéziratával állunk szemben, amely gyakorlatilag egyidős lehet a könyv eredeti keletkezési idejével. Ennek a valószínűsége azonban nagyon csekély, főként ha számolunk azzal is, hogy egy korabeli könyv mennyi idő alatt lett ismert és vált olyan tekintélyes irattá, hogy másolni és terjeszteni kezdték. Van olyan kutató, aki emiatt felveti annak a lehetőségét, hogy a pergamentekercs-töredékek kora eltérhet a ráírt szövegek korától, ezért nem ellentmondás az, ha az Énok-program korábbra keltezi a Holt-tengeri dánieli tekercset annál a korszaknál, amely a könyv feltételezett keletkezési ideje. Noha ez a hipotézis sem zárható ki teljesen, megint nem nagy a valószínűsége, ugyanis a pergamentekercsek nagyon könnyen sérültek, vagy kiszáradtak, ráadásul nagy értékkel bírtak, ezért nem annyira életszerű, hogy akár néhány évtizeden át "üresen" tárolták volna ezeket valahol, inkább a lekaparás-újraírás (újrahasznosítás) volt a jellemző. A fentieken kívül ugyanakkor lehetséges az a logikai következtetés is (ha nem kőbevésett megállapításként tekintünk Dániel könyve szövegkritika által feltételezett keletkezési idejére), hogy Dániel könyve mégsem olyan késői keletkezésű irat, mint azt eddig a kutatók többsége vélte, ezért egyáltalán nem meglepő, ha egy i. e. 4.-3. századi másolata már jelen volt a Kumráni tekercsek között. 

Dániel könyve 8-11. fejezeteinek kumráni tekercstöredékei (Forrás:https://www.deadseascrolls.org.il/explore-the-archive/image/B-284883)

Ha pedig ez így lenne, akkor igazolódna a Biblia azon állítása is, mely szerint léteznek olyan isteni/prófétai kijelentések, amelyek a jövőre vonatkoznak. Dániel könyve egyik fő témája ugyanis az emberi történelem bemutatása az újbabiloni időktől kezdve egészen a világ végéig. A modern teológia tudományos alapon nem számol a próféciák lehetőségével és ez az a fő ok, ami miatt általában elveti Dániel könyve i. e. 6. századi eredetét. Ehelyett azt vallja, hogy a könyv csak látszólagosan prófétai irat, valójában egyes történelmi események és fordulópontok utólagos leírása, ezért csak az "ál-próféciák" korszaka után, jelen esetben a Makkabeusi-háborúk idején (i. e. 167-164 közötti időszakban) keletkezhetett. A tekercs Énok-program által meghatározott becsült kora (i. e. 220-180), viszont ahogy láttuk,  ennél a feltételezett keletkezési időnél korábbi időszakra mutat. Valószínűleg ezt a néhány évtized eltérést a kutatók nem tekintik akkora ellentmondásnak, hogy tanulmányukban észrevételezzék. Pedig ennek a néhány évtizedes különbségnek óriási jelentősége van. Nem mindegy, hogy a leírtak utólag utalnak vissza bizonyos történeti eseményekre, vagy előre jövendölnek ezekről. Ha valaha kétséget kizáróan bizonyítást nyer, hogy Dániel könyve i. e. 165 elött született, akkor vagy megdőlne az az elmélet, hogy a könyv látszólagos prófétai kijelentéseinek középpontjában végső soron IV. Antiokhosz Epifanész szeleukida uralkodó (i.e. 175-164) utólag leírt tettei állnak, vagy el kellene ismerni azt, hogy a Bibliában vannak beteljesedett jövendölések.

Az azonban már így is elgondolkodtató, hogy ha késői keletkezésű szövegnek tekintjük is Dániel könyvét, ha kiegyezünk akár az i.e. 120-110-es évek keletkezési idejével, még akkor is nehéz mit kezdeni a Dániel 9,24-27 verseiben szereplő,  Messiás fejedelemről szóló szakasszal. Huber Lipót katolikus teológus még 1902-ben a Hittudományi Folyóiratban írt egy hosszabb tanulmányt erről a kétség kívül időszámításunk előtti időkből származó prófétikus kijelentésről és annak értelmezéséről, amelyet elolvashatunk itt:  https://library.hungaricana.hu/hu/view/PazmanyHTK_HittudomanyiFolyoirat_1902/?query=ujjaikon&pg=660&layout=s (A digitális újságot a 666. oldalon kell megnyitni a tanulmány elejéhez.) 

Részlet Huber Lipót katolikus teológus "A Messiás megjelenésének ideje Dánel próféta szerint" című tanulmányából (Hittudományi Folyóirat 1902)

Végül még röviden visszatérve magára a tanulmányra: az Énok-program további jelentőségét az adja, hogy új eszközt kínál a tudósok számára a dátum nélküli, ősi kéziratok tanulmányozásához, kézirattípusok meghatározásához és becsült koruk megállapításához. Ugyanakkor azért azt is szögezzük le, hogy mivel a kutatás nagyon rövid időre tekint vissza és a tanulmány mintavétele meglehetősen csekély, ezért a vizsgálati eredményeket még nem tekinthetjük teljesen biztosnak. Feltételezhető, hogy a jövőben még lesznek új kutatási eremények - vagy éppen eredmény - módosítások, amelyekkel közelebb kerülhetünk a datálás nélküli ókori tekercsek pontosabb kormeghatározásához. 

 

"Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos. Ki megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, a mik még meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és véghez viszem minden akaratomat." (Ésa 46,9-10)