Régészet és politika "Dávid városában" - A Zarándokút nyomában

Ha Izraelről van szó, akkor  a régészeti feltárások helyszíneinek megválasztása, a kutatások szponzorálása, de még a régészeti leletek értelmezése is szorosan összekapcsolódik a napi politikával. A jelenlegi izraeli kormány, amely alapvetően jobboldali és vallásos, nagy hangsúlyt fektet az ősi Izraellel kapcsolatos feltárások támogatására, ami nem kis konfliktust okoz, különösen a vitatott jogállású földrajzi területeken. Ezen területek közül is talán a legtöbb feszültséget az ún. "Dávid városa" nevű városrész okozza Jeruzsálemben. A kutatók szerint  "Dávid városa" Jeruzsálem legősibb része, az a hely, ahol a bibliai és történelmi Jeruzsálem eredetileg született. Bár a mai turisták többsége az "Óváros" falain belül keresi a legrégebbi emlékeket, a legősibb városrész valójában a mai Óváros falain kívül, azoktól délre, a Templom-hegy alatti lejtőn található. Ez az ősi terület azonban mindössze 40-50 méterre van a Templom-hegytől, ahol napjainkban az iszlám vallás egyik központi épülete, az Al-Aksza-mecset áll, és maga a régészeti park a túlnyomórészt palesztinok lakta Silwan-negyedben, Kelet-Jeruzsálemben található. A terület az izraeli törvények szerint Izrael része, de a nemzetközi jog szerint megszállt területnek minősül, ezért hovatartozása erősen vitatott a zsidó és palesztin hatóságok között. 

Az ún. "Dávid városa" városrész Jeruzsálem mai városának látképén fehér szaggatott vonalakkal megrajzolva. Háttérben a sötét szürke kupolás Al-Alksza mecset és az arany kupolás Sziklamecset. (Forrás: https://www.christianlifeministries.com.au)

"Dávid-városa" egy része ma már egy Elad nevű, kifejezetten jobboldali szervezet által fenntartott régészeti park, amelynek célja a zsidó jelenlét bemutatása és a zsidó identitás erősítése az arab negyeden belül. A folyamatosan zajló feltárások miatt nem egyszer sérülnek a helyi, palesztin lakóházak is, ami további feszültséget generál. Így noha "Dávid városa" a világ egyik leggazdagabb bibliai régészeti lelőhelye, ahol a látogatók szó szerint a Bibliában leírt helyszíneken sétálhatnak, ugyanakkor a modern izraeli-palesztin konfliktus egyik gyújtópontja is.

A Jeruzsálemi "Dávid városa" Régészeti Park az Óváros iszlám negyedének közvetlen szomszédságában. (Forrás: wikipedia, Ricardo Tulio Gandelman)

Mindezek hátterén érdemes megemlíteni Mike Huckabee-nek, az Egyesült Államok izraeli nagykövetének mostanában elhangzott nyilatkozatát, amelyet az Izraeli Nemzeti Könyvtárban tett a „Vajon Dávid városában dől el a nyugati civilizáció sorsa?” című, december elején rendezett könyvbemutatón. A nagykövet Doron Spielman „Amikor megszólalnak a kövek: Dávid városának figyelemre méltó felfedezése és amit Izrael ellenségei nem akarnak, hogy tudj” című könyvének bemutatóján szólalt fel. Spielman több mint húsz éven át, 2023 júniusáig volt a "Dávid városa Alapítvány" alelnöke. A rendezvény több száz embert vonzott, akik gyakran megtapsolták és éljenezték Huckabee-t és Spielman-t, miközben a régóta vitatott státuszú "Dávid-városa" spirituális és politikai szerepéről, továbbá Izrael-USA kapcsolatát érintő szakpolitikai kérdésekről is beszélgettek. Az est moderátora Eylon Levy, volt kormányszóvivő és ismert médiaszemélyiség volt. 

Az amerikai nagykövet szerint "Dávid városa" az a hely, ahol Istennel találkozni lehet, az a hely, ahol a (zsidó-keresztény) hit és teológia igazolódik. Huckbee hangsúlyozta, hogy Amerika és Jeruzsálem története szorosan összefonódik. „Sok amerikai soha nem gondol bele, de ha Isten nem hívta volna el Ábrahámot ebbe a városba, és aztán nem alapozta volna meg itt a zsidó hitet a templommal, és azzal, hogy létrehozott egy népet, egy helyet és egy célt, ha mindez nem történt volna meg, akkor nem lenne nyugati civilizáció, és nyugati civilizáció nélkül nem lenne Amerika.” 

Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete (középen) bemutatja Doron Spielman (balra) „When the Stones Speak” (Amikor megszólalnak a kövek) című könyvét. A beszélgetés harmadik szereplője  Eylon Levy (jobbra) közismert médiaszereplő. (Izraeli Nemzeti Könyvtár, Jeruzsálem, 2025. december 10. Forrás: Yaal Herman, idézi: The Times of Israel)

Huckabee nagykövet nem először szólalt fel nyilvánosan ebben a témában Jeruzsálemben. 2025 szeptemberében Marco Rubio amerikai külügyminiszter jelenlétében beszédet mondott a "Dávid városa" Régészeti Parkban, amikor a Park Igazgatósága megnyitotta a nyilvánosság számára az ún. Zarándokutat. Ezt az i.sz. 1. századi, római, kövezett, lépcsős utat mintegy húsz éven keresztül tárták fel a régészek és mára ez a régészeti park talán legimpozánsabb emléke. A kutatók szerint ez volt Jeruzsálem főutcája a Második Templom idején. A kb. 600 méter hosszú és átlagosan 8 méter széles út a város legmélyebb pontján fekvő Siloám-tótól a templomig vezetett és sokszor használták a városba érkező zarándokok is. Bár sokáig Nagy Heródesnek tulajdonították a monumentális kőlapokkal burkolt út kialakítását, a helyszínen talált pénzérmék alapján a régészek kiderítették, hogy az építkezések csak Poncius Pilátus helytartósága alatt fejeződtek be (kb. i. sz. 30–31 körül).

Az úgynevezett Zarándokút feltárás közben Jeruzsálemben a  "Dávid vároása" városrészben, 2019. szeptember 24-én. (Forrás: Luke Tress/Times of Israel)

A Zarándokút feltárása és megnyitása nem volt konfliktus mentes, mivel a római kori út ma a Silwan-negyed arab házai alatt húzódik és a feltárás a kritikusok szerint instabillá tette a lakóházak alapzatait. Huckabee nagykövet a Zarándokút megnyitásán mondott lelkes beszédében szintén "Dávid városa" zsidó-keresztény gyökereit hangsúlyozta: „Keresztényként, tudva, hogy Jézus is végigjárta ezt az utat, mivel zsidó volt és a templomba járt, és hogy most, 2000 évvel később, én is végigjárhatom ezt az utat, nem lehet érzelmileg és lelkileg nem érezni az elsöprő áhítatot...Ugyanazt az utat járjuk, mint ők. És ez nem csak egy kőhöz vezető út. Ez az út Istenhez vezet, ami valójában a templom lényege volt.” Huckbee hangsúlyozta továbbá, hogy Dávid városának újrafelfedezése éppen ebben a történelmi időszakban nem lehet a véletlen műve. „Most kellett felfedeznünk, egy olyan időszakban, amikor annyi szkepticizmus, annyi antiszemitizmus, annyi ellenségeskedés uralkodik a Bibliával és az azt követőkkel szemben. Ezzel a felfedezéssel már nem az a kérdés, hogy ki miben hisz; mert nincs vita, ez a valóság.”

Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete beszédet mond a Zarándokút megnyitóján, a "Dávid városa" Régészeti Parkban, Jeruzsálemben, 2025. szeptember 15-én. (Forrás: Koby Harati/"Dávid városa", The Times of Israel)

Grádicsok éneke.* Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet. Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ. Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője! Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől. Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold. Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet. Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké! (121. Zsoltár)

* Zsoltárok könyvének 120. és 134. közötti fejezeteit kifejezetten „Zarándokénekeknek”, vagy "Lépcsők/Grádicsok énekeinek" hívják. Ez a név tökéletesen leírja a Zarándokút fizikai és lelki valóságát. A Siloám-tó, ahonnan a zarándokok indultak, Jeruzsálem legmélyebb pontja volt, a jeruzsálemi templom pedig a Templom-hegy tetején állt. Az út tehát egy folyamatos hegymenetet jelentett, lépcsősorokon felfelé. A zsidó hagyomány szerint a lévitákból származó templomi énekesek a jeruzsálemi templom 15 lépcsőfokán állva énekelték ezt a 15 zsoltárt.