Jeruzsálem és Ezékiás király ábrázolása egy 2700 éves domborművön?

Évezredeken át több száz élénk színű dombormű díszítette a legendás asszír uralkodó, Szín-ahhé-eríba (uralkodott i.e. 704-681) ninivei palotájának falait. A faragott képek jó része az uralkodó hódításait ábrázolta, amelyeket a korabeli kőfaragók aprólékos pontossággal, szinte képregény-szerűen örökítettek meg. 

Szín-ahhé-eríba (a bibliai Sénakhérib) asszír király ninivei palotájának rekonstrukciós rajza. A grafikát Sir Austen Henry Layard, Ninive első feltárója készítette, The Monuments of Nineveh című, 1853-ban megjelent könyvében. (Forrás: https://www.britishmuseum.org)

2016-ban az Iszlám Állam terroristái behatoltak a 2700 éves ninivei palotába (a mai Moszul, Irakban), majd összetörték a trónterem falain lévő, helyben maradt domborműveket és egyéb építészeti elemeket. Ezek között a megsemmisített régészeti leletek között volt egy a trónterem jobb oldali falát díszítő  dombormű-töredék (28-as számú) is, amelyről a kutatók mindeddig úgy vélték, hogy a filiszteus Elteke (Tel Shalaf) városának ostromát ábrázolja.     

              

Az Iszlám Állam 2014-2017 között szisztematikusan pusztította az ókori Ninive romjait (is), ennek ideológiai célja az volt, hogy eltöröljék az iszlám előtti történelem nyomait. A képen egy előtte-utána fotót látunk Ninive Nergal istenről elnevezett kapujáról, illetve annak maradványairól. Az ISIS bukása után a kutatók több tízezer nagyobb-és kisebb műemlékdarabot találtak a helyszínen, amelyet puzzle-szerűen próbálnak újra összerakni és értelmezni. A helyreállításban óriási segítséget nyújtanak a korábbi ásatásokon készült helyszíni rajzok és fotók. (Forrás:https://www.independent.co.uk)

Egy új tanulmány azonban teljesen más értelmezéssel állt elő. Stephen Compton, a Dél-Afrikai Egyetem (University of South Africa) PhD kutatója a Journal of Near Eastern Studies 2025 októberi számában az elpusztult dombormű helyett az eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyott korábbi ásatási dokumentációkat  (a 19. és 20. században készült régi fényképeket és régészeti rajzokat) vetette vizsgálat alá. Következtetése szerint az elpusztított relief-panelen valójában nem egy filiszteus város, hanem Jeruzsálem látható, így ez tekinthető a hosszú történelmi múlttal rendelkező város legrégebbi, mintegy 2700 éves ábrázolásának.

 

A ninivei (ma Moszul, Irak) Délnyugati Palota tróntermének 28-as számú tábláját ábrázoló grafika, amelyet szintén Sir Austen Henry Layard brit régész készített 1850 körül. (Forrás:https://armstronginstitute.org)

Compton érvei a relief-ábrázolások elemzésén és egyedi jellegzetességein alapulnak. A domborművőn látható város egy asszír hadjáratot örökít meg, a város ábrázolásán azonban szokatlan módon nem jelennek meg az ostrom nyomai. A város falai és tornyai teljesen épek, ez pedig ellentétben áll más ninivei dombormű-ábrázolásokkal, amelyek egy-egy erődváros ostrom utáni állapotát tükrözik, pl. romos városfalakkal. Ez a sértetlen állapot ugyanakkor összhangban van a Biblia és az asszír krónikák leírásával is, melyek szerint Szín-ah-eriba Júda elleni i. e. 701-es hadjárata során ugyan ostrom alá vette a fővárost, Jeruzsálemet, azonban azt végül nem tudta bevenni. A Biblia szintén ír erről a hadjáratról, amelynek kudarcát azzal magyarázza, hogy az uralkodó és udvara (köztük a kor nagy prófétai személye, Ézsaiás próféta) imádságára az "Úr angyala" lecsapott az ostromló asszír seregekre (járvány?), így Ezékiás király és országa "megúszta" a támadást egy komoly hadisarc kifizetésével és talán valamennyi terület elvesztésével. Az asszír forrás - érthető okokból - nem tér ki Jeruzsálem kudarcos ostromának részleteire, de a Júda elleni hadjáratot dicsőségesen leíró ún. Taylor-prizma szövege elakad Jeruzsálem esetében, amivel kapcsolatban csak annyit jegyez meg, hogy Jeruzsálem királyát, Ezékiást, „kalitkába zárta, mint egy madarat”. 

Az ún. Taylor-prizma (nevét egy brit kapitányról kapta, aki 1830 körül vásárolta meg a hatoldalú agyagból készült régiséget a helyiektől), amely megörökíti Szín-ahhé-eriba asszír király évkönyveit, benne hadjáratait. A képen kiemelve az Ezékiás királyról szóló szakaszok. (Forrás:https://generationword.com)

Compton tanulmánya arra is felhívja a figyelmet, hogy a domborművőn megjelenített város falain egy jellegzetes építészeti elem, az ún. konzolos tornyok figyelhetők meg, amelyek asszír domborműveken csak két másik erődváros ábrázolásánál láthatók. Az egyik ilyen erődváros egészen biztosan a júdabeli Lákis (amelyet Szín-ahhé-eriba seregei kegyetlenül elpusztítottak), a másik város beazonosítása vitatott, de a legtöbben a szintén júdabeli Gáth városával azonosítják, amely erőd szintén áldozatul esett az asszír támadásnak. Compton ezért logikailag arra következtet, hogy ha feltételezzük, hogy mindkét jellegzetes tornnyal ábrázolt város júdabeli, akkor a harmadik, a 28-as kőpanel ábrázolása is egy Júdában lévő erődváros képe lehet. További érve a város Jeruzsálemként való azonosítása mellett, hogy a domborművön látható földrajzi ábrázolás perspektívája - előtérben egy hegy (Templom-hegy?), háttérben egy város (Dávid városa?) megfelel annak a látványnak, amely az észak felől érkező támadó asszír hadsereg elé tárulhatott. 

A Lákis ostromát ábrázoló ninivei domborműveken hasonló szerkezetű tornyok jelennek meg a városfalakon, mint a 28-as számú kőpanelen. A grafika ismét Sir Austen Henry Layardtól származik. (Forrás:https://armstronginstitute.org)

Compton azt is érdekesnek tartja és kiemeli tanulmányában, hogy a vizsgált reliefen az ostromlott város falain ugyancsak nem a megszokott képi elem, a harcoló katonák sokasága látható, hanem pusztán egyetlen fő figura, aki egy toronyban áll, kezében talán hatalmát jelképező(?) zászlóval(?), aki véleménye szerint így magányosan állva csak a várost képviselő uralkodó, ebben az esetben Ezékiás, Júda és Jeruzsálem királya lehet. 

Közelebbi fotó az ostromlott város (Jeruzsálem?) tornyánál álló, kezében zászlót (?) tartó alakról (Ezékiás királyról?)(Forrás:https://www.timesofisrael.com)

A PhD kutató Compton merész és újszerű elmélete nem mindenki számára meggyőző. Danel Kahn a Haifai Egyetem korszakkal foglalkozó kutatója a Times of Israel-nek adott interjújában például azt mondta, hogy a 28-as ninivei domborművön látható táj inkább síkságra utal, mint hegységre, ami inkább illik a filiszteus Ekron városához, mint a hegyvidéki Jeruzsálemhez. Azt egyébként ő is úgy véli, hogy Jeruzsálem ostromának ábrázolása jelen volt Szín-ahhé-eriba ninivei tróntermében, de az szerinte más, korábban már elveszett vagy megrongálódott kőlapokon szerepelhetett. Kahn azt is hozzáfűzte, hogy még 2011-ben egy régészcsapat nagy felbontású képeket készített a ninivei trónterem falairól és ezeken halvány, szabad szemmel már nem láthatató ábrázolások is felfedezhetők. Szerinte talán ezek között lehetnek a Jeruzsálemet érintő ábrázolások is, például az, amelyiken fogságba esett emberek láthatók hegyvidéki háttérrel. Ez a képi megjelenés szerinte jobban passzol Jeruzsálemhez, mint a most fókuszba került 28-as tróntermi ábrázolás. Kahn úgy véli, hogy akár 7 panel is foglalkozhatott Szín-ahhé-eríba Júda királysága elleni támadásával és városfoglalásaival, amelyek jelentőségüknek megfelelően közvetlenül az uralkodó trónszékének közelében helyezkedhettek el.  Szín-ahhé-eriba három "királyságot" elpusztító (Fönícia, Júda és Filisztea egyes városai) harmadik nyugati hadjáratának leírásai ugyanis szintén nagy hangsúlyt helyeznek a Júda területén végrehajtott akciókra. Magának a trónteremnek a bejáratánál álló két szárnyas bikaszoborra is a hadjáratban érintett, két fontos város nevét vésték fel: az egyikre a föníciai Usu-t, a másikra a júdabeli Jeruzsálemet. 

Ezen a 2015. március 1-jei archív fotón két ókori asszír szárnyas bikaszobor látható a bagdadi Iraki Nemzeti Múzeumban. (AP/Karim Kadim, archív, forrás:https://www.timesofisrael.com)

A ninivei trónterem ábrázolásainak pontos értelmezése tehát ezen a ponton még nem jutott nyugvópontra, azonban ne feledjük azt a tényt, hogy a bibliai Ezékiás, Akház fia, Júda és Jeruzsálem királya személyét a korabeli asszír uralkodók ismerték (tehát egészen biztosan létező személy volt), és nagy dicsőségnek tartották azt, hogy Júda királyságában több várost elpusztítottak, és ha ugyan Jeruzsálemet végül nem is tudták bevenni, de az uralkodót beszorították saját fővárosába és (újra) adófizetővé tették. (Az északi, Izraeli zsidó királyság ekkorra már nem létezett független királyságként, mert az asszírok elfoglalták.)  

2015-ben egy jeruzsálemi feltáráson előkerült Ezékiás király uralkodói pecsétjének agyag-lenyomata (bullája). A pecsét óhéber felirata: Hizkijahué, Aház (fiáé), Júda királyáé, ami egyedülálló módon erősítette meg egyszerre két bibliai király létezését. (A kép forrása:https://madainproject.com)

 A Taylor-prizma Júda ostromáról szóló szakasza:

„Ami pedig a júdeai Ezékiást illeti, aki nem hódolt meg igám előtt: 46 erős, fallal övezett városát és a környékükön lévő számtalan kis falut ostromtöltésekkel, a falakhoz tolt ostromgépekkel, gyalogos rohammal, alulról való áttöréssel, rések ütésével és ostromlétrákkal ostrom alá vettem és elfoglaltam.

200 150 embert, kicsit és nagyot, férfit és nőt, lovakat, öszvéreket, szamarakat, tevéket, ökröket és juhokat számlálhatatlan mennyiségben hoztam ki onnan, és hadizsákmánynak tekintettem őket. Őt magát [Ezékiást] pedig királyi székvárosába, Jeruzsálembe zártam, mint egy madarat a kalitkába. Sáncokkal vettem körül, és elzártam a kivezető utat előtte a városkapunál, hogy lehetetlenné tegyem a menekülést. Városait, amelyeket kifosztottam, elszakítottam országától, és Asdód királyának, Mitintinek, Ekron királyának, Padinak és Gáza királyának, Szillibélnek adtam, s így megkurtítottam az országát.” (Szín-ah-eriba évkönyvei, Taylor-prizma, II. és III. hasáb. A magyar fordítás a Google Gemini (2026) felhasználásával készült.)

 

És ugyanennek a hadjáratnak a Jeruzsálem kudarcos ostromáról szóló bibliai leírása:

 

"És imádkozott Ezékiás az Úr előtt, és mondta: Uram, Izráel Istene, aki a Kérubok között laksz, te vagy egyedül e föld minden országainak Istene, te teremtetted a mennyet és a földet. Hajtsd hozzám, Uram, a te füledet és hallgass meg. Nyisd fel Uram, a te szemeidet és lássad meg és halljad meg a Sénakhérib beszédét, a ki ide küldte azt az embert, hogy szidalommal illesse az élő Istent. Igaz, Uram, hogy Asszíria királyai elpusztították a pogányokat és azok országait. És az ő isteneiket a tűzbe hányták; de azok nem voltak istenek, hanem csak emberi kéz alkotásai, fa és kő, azért vesztették el őket. Most azonban, mi Urunk, Istenünk, szabadíts meg, kérlek, minket az ő kezéből, hogy megismerje e föld minden országa, hogy te, az Úr, vagy az egyetlen Isten! Akkor elküldött Ésaiás, az Ámós fia, [a próféta] Ezékiáshoz, ezt mondván: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: A te könyörgésedet, Asszíria királya, Sénakhérib felől, meghallgattam...Azért azt mondja az Úr Asszíria királya felől: Be nem jő e városba, és nyilat sem lő bele, sem pajzs nem ostromolja azt, sem sánczot nem ás mellette. Azon az úton, a melyen jött, tér vissza, de e városba be nem jön, azt mondja az Úr. És megoltalmazom e várost, hogy megtartsam azt, én érettem és Dávidért, az én szolgámért. És azon az éjszakán kijött az Úr angyala, és levágott az asszírok táborában  száznyolczvanötezeret, és mikor jó reggel felkeltek, ímé mindenütt holttestek [hevertek.]" (2Kir 19, 15-20. 32-35)