Dávid gyilkosságának városa: Rabbat-Ammon

   Rabbat-Ammon az ókori Ammonita királyság* fővárosa volt. A Biblia sokszor említi nevét, de a vele kapcsolatos legismertebb történet minden bizonnyal Dávid királyhoz köthető, aki 2Sám 11.-12. és 1 Krón 20. fejezetei szerint egy sértő diplomáciai provokáció után, hosszas ostrom eredményeként foglalta az ammoniták királyi fővárosát. Az ostrom eseményeinek leírása között szerepel Dávid király legnagyobb bűnbeesésének és gyilkosságának tragikus története is, amikor az uralkodó házasságtörését és az ebből fakadó nem kívánt terhességet egy gyilkossággal próbálta lelplezni, cserben hagyva Rabbat-Ammon ostroma idején is hűséges katonátját, a megcsalattatásáról mit sem sejtő hettita Uriást. 

Ammon és a szomszédos királyságok térképe i.e. 830 körül (Forrás:https://en.wikipedia.org)

  A kutatók az ókori Rabbat-Ammon városát Jordánia mai fővárosa, Amman területén azonosították. Jeruzsálemmel, ellentétben, ahol a település bibliai korabeli rétegei szinte alig hozzáférhetők a modern beépítés miatt, Amman szerencsés helyzetben van, mert a város Citadellaként ismert, L-alakú magaslatát már évszázadok óta a legősibb városmagnak feltételezték és a terület nagy része kutatható maradt. Az ammani citadella ma Jordánia fővárosának talán legismertebb jelképe, amelyen ősi, vaskori, római, bizánci és iszlám korabeli romok láthatóak. 

Amman látképe középpontban az ősi ún. Citadella romjaival, ©Amman Archaeological Project (Münster University, DAI, Felix Wolter) (Forrás: https://anetoday.org)

Katharina Schmidt (Münsteri Egyetem) régész vezetésével 2024 óta az Amman Archaeological Project azt vizsgálja, hogy melyek a legendás Citadella legrégebbi rétegei, vajon létezett-e az ammonita főváros már Dávid király idején és van-e bármi nyoma a híres uralkodó Bibliában megörökített ostromának.

A nemrégiben publikált előzetes kutatási eredmények szerint az utóbbi két év feltárásai a Citadella keleti oldalán található, úgynevezett „alsó teraszra” fókuszáltak. Az 1960-as és 1980-as évek során a területen már beazonosítottak  egy különleges, monumentális épületet, amelyben kőből faragott WC-ülőkét és luxustárgyakat (elefántcsont berakásokat, finomkerámiát) találtak. A régészeti lelőhely rendszeres feltárása azonban csak 2024-2025-ben kezdődött meg. Az új kutatás alapvető kérdése, hogy vajon ez a régről ismert monumentális épület lehet-e az ammonita királyok ősi palotája? Az eddigi eredmények meggyőzőnek tűnnek. A kutatók azonosítottak egy az i.e. 8. századnál régebbi, legalább 10 méter hosszú falszakaszt, ami azt bizonyítja, hogy a helyszín már jóval az eddig hitt időpont előtt is egy kiemelt jelentőségű, központi épületnek adott otthont. A feltárt leletek között további luxustárgyak is előkerültek (drága kozmetikai szerek tárolására szolgáló óriáskagyló héjtöredékek, alabástrom edények), amelyek a legfelsőbb társadalmi réteghez kötik ezt az ősi komplexumot. 

Az eddig előkerült leglátványosabb leletegyüttes három, finoman kidolgozott, kb. 30 cm-es női kőfejből áll. Ezeket másodlagos helyzetben egy vízcsatornában találták meg. Az ismert párhuzamok alapján a fejformák eredetileg egy palota díszkorlátjának (balusztrád) részei lehettek. A női fejeken két irányba néző kettős női arc látható, vagyis a palota korlátjának díszítése mind a két oldalról látható volt. 

Női fejet formázó korlátdísz a feltételezett ammonita királyi palota romjai között. ©Amman Archaeological Project (Münster University, DAI, Felix Wolter)(Forrás:https://anetoday.org)

   A projekt természetesen nem csupán a látványos leletekre koncentrál. A Bécsi Egyetem radiokarbon laboratóriumával együttműködve elszenesedett magvakat és szerves maradványokat is elemeznek, hogy pontos, abszolút kronológiát állítsanak fel a vaskori Amman építési és pusztulási fázisairól és ezek alapján választ kapjanak arra, hogy mennyire ősi az ammonita királyok sok vitát kiváltó története.

"Egy esztendő múlva, abban az időben, amikor a királyok háborúba szoktak vonulni, elküldte Dávid Jóábot szolgáival meg egész Izráellel együtt. Pusztították az ammóniakat, és körülzárták Rabbát [Rabbat-Ammont]. Dávid azonban Jeruzsálemben maradt... Reggel azután levelet írt Dávid Jóábnak, melyet Úriással küldött el. Ezt írta a levélben: Állítsátok Úriást az arcvonalba, ahol a leghevesebb a küzdelem, azután húzódjatok vissza, hogy levágják, és halálát lelje! Így történt a város ostrománál, hogy Jóáb Úriást arra a helyre állította, amelyről tudta, hogy ott kemény harcosok állnak. Amikor kitörtek a városbeli férfiak, és megütköztek Jóábbal, néhányan elestek a hadinépből Dávid szolgái közül. Meghalt a hettita Úriás is." (2Sám 11,1.14-17) 

   * Az Ammonita királyság a Jordán-völgytől keletre fekvő felföld északi részén alakult ki, virágkorát kb. i. e. 900–600 között élte. A három transzjordániai királyság közül a legészakibb volt, tőle délre Moáb és Edom feküdt, messze északra Arám-Damaszkusz királysága alakult ki, míg Izrael és Júda a Jordán folyó és a Holt-tenger nyugati oldalát foglalta el. Rabbat-Ammon – szó szerinti jelentése „Ammon nagy városa” a kezdetektől fogva az ammonita királyok politikai központja és fővárosa volt (pl. Józs 13,25; 2Sám 11,1; Ez 25,5; Ámos 1,14; 1Krón 20,1). A városközpontot jelentő citadella körüli termékeny földek lehetővé tették az esővízre alapozott mezőgazdaságot, biztosítva a gazdasági stabilitást, miközben Ammon stratégiai helyzete a regionális kereskedelmi hálózatokban összekötötte Mezopotámiát, Szíriát és a Levantét Egyiptommal, valamint az Arab-félszigettel. Az Ammonita királyság lakói magukat „Ben-Ammon”-nak, azaz „Ammon fiainak” nevezték. A Biblia gyakorlatilag ugyanezt az elnevezést használja erre a népcsoportra. Az Ószövetség egésze szerint Ábrahám unokaöccse, Lót, tulajdon kisebbik lányától származó fia, Ben-ammin volt volt az ammonita nép ősatyja. Az asszír források bīt ammanaya-nak, azaz „Ammon házának” hívták őket. Az ammonitáknak saját írásuk volt, amely szoros rokonságban állt a kánaáni-föníciaival, az óhéberrel és a moábival. Fő isteneikként Élt és a viharisten Molokot (Milkom) tisztelték. Az Ammonita királyság évszázadokon át független tudott maradni, bár sok háborút folytatott a szomszédos királyságokkal. Végül III. Tukulti-apil-ésarrá asszír nagykirály idején (uralkodott i. e. 745–727), [bibliai neve Tiglát-Piléser 2Kir 15,29; 2Kir 16,7-10, vagy Púl 2Kir 15,19, a két név együtt szerepel 1Krón 5,26-ban, ami bizonyította, hogy a két név ugyanarra az asszír uralkodóra utal] az Ammonita Királyság az Újasszír Birodalom részévé vált. Vazallus államként adót fizetett, de ugyanakkor profitált is az ún. Pax Assyriaca-ból, hiszen a birodalom védelme alatt biztonságosabbá vált a távolsági kereskedelem, virágzott a gazdaság, ami viszonylagos nyugalomhoz és jóléthez vezetett. 

A Tel-Siran-ban talált ammonita bronz palack az i.e. 7-5. (?) századból (kb. 10cm hosszú, súlya 280gramm). Az oldalán látható 8 soros felirat első három sorában az ammonita királyokat: bĕnê ‘ammôn, Ammon fiainak királyának nevezi.