Mi volt az ószövetségi "Milló"?

A Biblical Archaeology Society egyik mai Bible History Daily posztjában az Ószövetség egyik nehezen értelmezhető fogalmát, a "milló"-t vizsgálja. Ezzel kapcsolatban teszek egy rövid összegzést és némi kiegészítést.  

Az Ószövetségben tíz alkalommal szerepel a héber "milló" kifejezés, amelyet a legtöbb magyarázó a héber "málé" vagy "mála" igéből vezet le, aminek jelentése: megtölteni, vagy tele lenni. Ezek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a "milló" egy olyan ókori építmény lehetett, amelyet földdel, kövekkel vagy törmelékkel töltöttek fel, hogy mesterségesen megerősítsenek egy domboldalt, vagy erős alapzatot hozzanak létre a rá-, esetleg mellé épülő erődnek.

Jeruzsálemben, a város legősibb részének tartott, ún. Dávid-városa városrészben, már régóta ismert volt egy hatalmas méretű, lépcsőzetes formában megépített kőépítmény (Stepped Stone Structure), amelyet a kutatók sokféleképpen próbáltak értelmezni az évszázadok folyamán. Az elmúlt évtizedekben a Tel Avivi Egyetem egykori zsidó történelem- és régészeprofesszora, Nadav Naaman, meggyőzően azonosította ezt a különös kőépítményt az Ószövetségben többször említett jeruzsálemi "milló"-val. 

Naaman kutatásai - napjainkban meglehetősen unortodoxnak vélt módon - a bibliai szövegek és a jeruzsálemi régészeti feltárások szisztematikus összevetésén alapultak. Sámuel, Királyok és Nehémiás könyveinek Jeruzsálemmel kapcsolatos földrajzi adatatit vetette össze a város Ószövetség korabeli alaprajzával és ezek alapján jutott arra a következtetésre, hogy az ószövetségi "milló" pontosan ott állhatott, ahol a régészek évezredekkel később a lépcsőzetes kőépítményt feltárták. Az építmény szerkezete is igazolja ezt az elméletet, mivel az építmény belső magja egy bonyolult, kővel és földdel feltöltött „kamrás” támfalrendszer, ami tökéletesen tükrözi a "milló" kifejezés eredeti értelmét.    

 

Lépcsőzetes kőépítmény Jeruzsálemben, Dávid-városában (Forrás: wikimedia)

 A jeruzsálemi "milló"-t eredetileg még a kánaáni népek (a Biblia szerint ezen belül is a városban élő jebuzeusok) építették az i. e. 14-12. században, hogy az Ophel-dombján (közvetlenül a Templom-hegytől délre húzódó alacsonyabb domb) álló erődjük alatt húzódó platformot és a meredek domboldalt megerősítsék. Sámuel 2. könyve szerint Dávid király valamikor i.e. 1000 körül csellel foglalta el a jebuzeus erődöt egy rejtett alagúton keresztül, majd az elfoglalt erődöt rendezte be saját palotájának és a "milló"-tól fogva befelé további építkezésekbe és erődítésekbe kezdett. Az Ószövetség szerint ez a jebuzeusoktól elfoglalt erőd lett Dávid városa és itt állt háza (palotája) is, míg a "milló"  fontos részévé vált a Jeruzsálemet védő falaknak és bástyáknak (2Sám 5,7-9). Salamon király korában a robotmunkát végzők dolgoztak a "milló" további megerősítésén (1Kir 9,15), majd a nagy reformkirály, Ezékiás újjíttatta fel ismét a területet, amikor az i. e. 700-as években az asszír ostromra készült.

Kánaáni időkből származó száraz csatorna Jeruzsálemben, amelyen keresztül a Kidron-völgyben lévő Gihon-forrás vizét lehetett megközelíteni. Kutatók egy része szerint ezen a csatornán keresztül hatoltak be váratlanul Dávid katonái a jebuzeusok jeruzsálemi erődjébe. (Forrás:https://dannythedigger.com/canaanite-tunnel/)

Talán érdemes még megjegyezni azt is, hogy a Biblia egyetlen esetben használja a "bét-milló", vagyis a Milló-háza kifejezést is (2Kir 12,21).  A történet szerint Júda egyik királyát, Joást, egy összeesküvés során itt, a „milló-házban” gyilkolták meg fellázadt emberei a saját ágyában. Naaman szerint a „Milló-ház” elnevezés a lépcsőzetes építmény (a "milló") tetejére épített királyi palotát jelentheti. Figyelemreméltó egybeesés, hogy a régészeti feltárások során éppen ezen a ponton került elő Jeruzsálemben az ún. Large Stone Structure-nek nevezett épületmaradvány, amelyet a Jeruzsálemi Héber Egyetem volt régésznője, Eilat Mazar tárt fel és az i.e. 11.-10. századi középületként, "Dávid-palotájaként" azonosított még 2005-ben. Noha megállapításait sokan vitatták, Nadav Naaman szerint mindez teljesen elképzelhető, mert a "milló", mint erődített alapzat és támfal, valamint a felette álló "Dávid-palotája" tulajdonképpen egyetlen összefüggő védelmi és királyi komplexumot alkotott. 

A lépcsőzetes kőépítmény, Milló (sárga) és "Dávid-palotája" (kék) kapcsolata (Forrás:Madain Project)

"[Dávid] király pedig embereivel együtt fölvonult Jeruzsálem alá az országban lakó jebúsziak ellen. Azok azonban ezt mondták Dávidnak: Ide ugyan nem jössz be! Hiszen még a vakok és sánták is elűznek téged! Mert azt gondolták, hogy Dávid nem tud bemenni oda. Dávid azonban elfoglalta Sion sziklavárát, és ez lett Dávid városa...Ezután letelepedett Dávid a sziklavárban, és elnevezte azt Dávid városának. Körülötte építkezni kezdett Dávid, a Milló-erődtől fogva befelé." (2Sám 5, 6-7.9)