Mi lehetett József pozíciója Egyiptomban?

Lákis fontos kánaáni, majd izraeli erődváros volt az ún. Sefélán (enyhén dombos síkvidék Izrael tengerparti síksága és a középhegységek vonulata között). Az erődváros régészeti feltárása visszanyúlik a 20. század elejére és kisebb-nagyobb szünetek után 2022-től újraindult. Ez a hetedik lákisi expedíció, amelyet a Jeruzsálemi Héber Egyetem Régészeti Intézete és a szöuli Jangsin Egyetem Bibliai Régészeti Intézete közösen szervez.  

Lákis kb. 20 hektár méretű romvárosa (tell-je), amely jellegzetes formájával magasan kiemelkedik környezetéből az izraeli alföldön, a Sefélán (A fotó forrása: https://www.jpost.com)

A kutatók még a 2025-ös ásatási szezon során a romváros tetején fekvő FF jelű területen egy késő bronzkori szemétgödörben (FF312) egy feliratos cseréptöredéket (osztraka) találtak, amely töredék eredetileg egy tárolóedény vállához tartozott. A gödör egyértelműen Lákis utolsó késő bronzkori településrétegéhez tartozik, amely az i. e. 12. század közepén (a késő bronzkori nagy civilizációs összemolás időszaka) hatalmas tűzvészben pusztult el.   

A cserépdarabon mindössze hat, vörös tíntával írt betű látható, ezeket közvetlenül egy felfelé mutató háromszögekből (vagy rombuszokból) álló, vörös színű díszítősor fölé írtak. A felirat és a díszítés ugyanazzal a vöröses pigmenttel készült, ami arra utal, hogy ezek egyszerre, még a fazekasműhelyben kerültek az edényre. Az írás maga kurzív vonásokkal rendelkező, már teljesen kifejlett lineáris betűírás, feltehetően valamilyen kánaáni nyelvjárásban. A feliratot kifejezetten íráshoz jól értő ember készítette, aki magabiztosan használta az íróvesszőt a tintával való íráshoz. Ez a tény azért számít meglepőnek, mert a kutatók mindeddig legalább száz évvel későbbre datálták a lineáris kánaáni írás fejlődésének ezt a szakaszát. 

A kánaáni cserépfeliratot az Izraeli Régészeti Hatóság laboratóriumában multispektrális fényképezéssel vizsgálták meg, ami lehetővé tette a betűk pontos azonosítását (A kép forrása:https://www.jpost.com)

Ugyan maga a kerámia-darab az idők folyamán éppen a felirat közepénél vízszintesen eltört, a betűk megmaradt részei a kutatók számára lehetővé tették a felirat rekonstruálását. A vizsgálatok alapján a felirat  a "Baal-sallit" (bʻlslt) személynév lehet. Mivel a cseréptöredék mindkét vége hiányzik, ezért az nem egyértelmű, hogy eredetileg a személynéven kívül volt-e más szöveg is az edényen, vagy sem. A kutatók szerint viszont az nagyon valószínű, hogy ha csupán ez az egy név állt rajta, akkor ő lehetett az edény tulajdonosa. A személynév két részből áll, a név első fele Baál kánaáni isten nevére utal, míg a második a sémi slt szógyökre vezethető vissza.

Baál (neve jelentése: úr, gazda), a kánaáni vallásban az eső, a vihar és a termékenység fiatal főistene. A kánaáni ábrázolásokon legtöbbször erőteljes, lépő pozícióban jelenik meg, egyik kezében szerszám, amelyet feje fölé emel, másik kezében valamilyen termény, fején isteni hatalmát jelző csúcsos süveg. (A fotó forrása: wikipedia) 

Az slt szógyök jelentése a héber nyelvben: hatalommal bírni, uralkodni, rendelkezni valami felett. A šallîṭ alak képzett szó, jelentése valószínűleg: hatalommal bíró, hatalmas, uralkodó, illetékes, vagy főnévként: uralkodó, helytartó, elöljáró. A teoforikus (isten nevét magában foglaló) késő kánaáni személynév teljes jelentése ezek alapján: „Baál uralkodik/uralkodott", vagy „Baál az uralkodó". 

Hogyan kapcsolódik ez a régészeti lelet József pátriárkához? A héber nyelvben az slt szó nagyon ritkán fordul elő. Legelőször 1Móz 42,6 használja, ahol ezzel a szóval fejezi ki az egyiptomi rabszolgaságból hirtelen magas pozícióra emelkedő József vezetői rangját. Érdekes adalék, hogy a bibliakutatók az slt szót késői, arámi jövevényszónak tartják a héber nyelvben, emiatt a József történet leírásának ezt a részét a bibliai minimalisták kifejezetten kései korban keletkezett perzsa vagy hellenisztikus kori „diaszpóra-novellának" tekintik. 

A lákisi felirat azonban cáfolja a minimalisták álláspontját. Ha az slt szógyök már az i. e. 12. században szerepel egy kánaáni személynévben, akkor nagyon valószínűtlen, hogy a héber nyelvben csak késői, arámi jövevényszóként jelent meg. Sokkal inkább feltételezhető egy ősi, közös sémi slt szógyök megléte, amely már a bronzkor idején (a bibliai József kora) Kánaántól Mezopotámiáig jelen volt. Ezt az álláspontot támasztja alá, hogy az slt szógyök megtalálható az óasszír és óbabiloni nyelvjárásokban (i. e. 20–16. század), illetve a kánaáni Ugaritiban (i.e. 15-14. század), ahol az slt kifejezés egy leviatán szerű szörny jelzőjeként fordul elő, „hatalmas" értelemben. 

A bibliai József története idején Egyiptom az ún. Második Átmeneti Korban volt az idegen eredetű (nyugati-sémi) hükszosz fáraók uralma alatt. A képen a korabeli uralkodói főváros, Avarisz, rekonstrukciós rajza látható. (Forrás: https://egyptchristiantours.com)

"Józsefnek pedig ezt mondta a fáraó: Miután Isten mindezt [József megfejtette a fáraó titokzatos álmát Egyiptom jövőjéről, a hét bő, majd a hét szűk esztendőről] neked adta tudtul, nincs hozzád fogható értelmes, bölcs ember. Te felügyelsz majd a házamra, és egész népem a te szavadnak engedelmeskedik. Csak a trón tesz engem nagyobbá nálad. Azután ezt mondta a fáraó Józsefnek: Nézd, én téged egész Egyiptom felügyelőjévé teszlek! Azzal levette a fáraó a pecsétgyűrűt az ujjáról, és József ujjára húzta, gyolcsruhába öltöztette, és aranyláncot tett a nyakába. Majd körülhordoztatta második kocsiján, és így kiáltottak előtte: Térdre! Így tette őt egész Egyiptom felügyelőjévé. És ezt mondta a fáraó Józsefnek: Én vagyok a fáraó, de nélküled még a kezét vagy lábát sem mozdíthatja senki egész Egyiptomban. Ezután elnevezte a fáraó Józsefet Cáfenat-Panéahnak, és hozzáadta feleségül Ászenatot, Pótiferának, Ón papjának a leányát. Így lett József egész Egyiptom felügyelője...József volt tehát az egész ország kormányzója, és ő árulta a gabonát a föld minden népének." (1Móz 41, 39-45; 42,6)