YHWH neve az Ebál-hegyi amuletten?
Újabb hírek láttak napvilágot a korábbi posztban közölt 3200-3400 éves, kisméretű ólom-amulettről. Az amulett vizsgálatát végző Bibliakutató Társaság (Associates for Biblical Research, ABR) március 24-i bejelentése szerint
a részletes computer tomográfiai vizsgálat egy proto-héber írással írt
40 betűs, 23 szavas szöveget mutatott ki az összehajtott ólomlapocska
belsejében.
A felirat egyfajta átokszöveg-formula:
"Átkozott, átkozott, átkozott - átkozott YHW Isten által.
Elátkozottként fogsz meghalni.
Átkozott, bizonyosan meg fogsz halni.
YHW által elátkozott- elátkozott, elátkozott, elátkozott."
 |
| Az összehajtott ólom amulett. Photo: Scott Stripling (Forrás: https://biblearchaeologyreport.com/2022/01/28/__trashed/) |
A szövegben kétszer is megjelenik a YHW istennév hármas betűcsoportja. A Bibliában Isten YHWH-ként mutatkozott be Mózesnek az égő csipkebokornál. (2 Móz 3,14) A kutatásokat vezető Dr. Scott Stripling The Jerusalem Post-nak tett nyiltakozata szerint nincs ebben semmi ellentmondás: "A Bibliában általában a négybetűs tetragrammatont látjuk Yud Heh Vav Heh betűvel. De a Bibliában megtalálható a hárombetűs, sőt a kétbetűs írásmód is. A korai időszakban nem volt egységes helyesírás".
 |
| YHW betűi proto-héber írással az Ebál-hegyi amulettről (Forrás: https://biblearchaeology.org/current-events-list/4896-abr-researchers-discover-the-oldest-known-proto-hebrew-inscription-ever-found) |
Ez a korai proto-héber felirat a YHW istennév mellett azért is nagyon érdekes, mert 10 alkalommal megemlíti az "átok" kifejezést. Az átok-szöveg műfaja ismert volt az ókori közel-keleten. Figyelemreméltó, hogy Józs.8, 30-35 szerint a honfoglaló izraeliták itt, az Ebál-hegyen olvasták fel Mózes könyvéből az ún. "áldás és átok" szövegét. (5Móz 27-28.fej.) Az amulett funkciójával kapcsolatban Dr. Stripling úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető, hogy az valamilyen módon kapcsolódhat a Biblia által leírt Ebál-hegyi ünnepélyes eseményhez:
"Ha a tábla belsejébe írt átkot vesszük, és a külső oldalára további átok van írva, az a Deuteronomium összefoglalása, amely az áldások és átkok listáját tartalmazza. Így kötöttek szövetségeket a késő bronzkorban. Ez tehát egy jogi típusú dokumentum. Egy önmegszólító átok, amelyben a szerző azt mondja, hogy kötelezik magukat, és azt mondja, hogy ezek az átkok fognak velük történni, ha megszegik Isten szövetségét. Ennél is fontosabb, hogy az amulettet oltárkörnyezetben találták. Ez azt jelentette, hogy ha megszegik a szövetséget, akkor az oltár elé járulnak, mint akik felelősséget vállalnak a tetteikért. Amikor a táblát lepecsételik, akkor az kötelező érvényű. Ez lehetett egy egyedi amulett a szertartásról, amely az egész nemzetet szövetségbe kötötte. De ha átrostáljuk az oltárról származó többi anyagot, és találunk még egy csomó másikat is, akkor talán arról van szó, hogy az egyének egy bizonyos időn keresztül idejöttek, hogy megerősítsék a szövetséget." Hozzátette, hogy szerinte az átkok, amit ő inkább "következményeknek" nevez, az Isten és az ember közötti kapcsolat lényeges részét képezik. "Az oltár az átkok hegyén állt Ebál-hegyén, nem pedig Gerizimben, amely az áldások hegye volt. "Nincs szükségünk oltárra, amikor az áldások hegyén vagyunk. Amikor megszegjük a szövetséget, amikor a bűnben vagyunk, akkor kerül az oltár a képbe. Csak a vér kiontása által van bűnbocsánat. Ha megbánjuk és vállaljuk a következményeket, akkor leszünk felmentve az átok alól".
Az amulett és a rajta
található felirat kora egyelőre vitatott. Dr. Stripling szerint nem
zárható ki, hogy táblácska késő-bronzkori, i. e. 1400 körüli (az ólom
vizsgálata és a felirat tipográfiája alapján), de ezt a korainak tartott
dátumot sokan vitatják. A kutatást végző nemzetközi team a 2022-es évre
ígéri az eredmények hivatalos szakmai publikációját. Addig is, ha az
Adam Zertal által vezetett Ebál-hegyi feltárásokat vesszük alapul, akkor
az átokszöveget az i.e. 1400-as és i.e. 1200-as évek közé kell tenni.
Az ókori Izraelből nagyon kevés feliratot ismerünk. Még ritkább, hogy YHWH neve szerepeljen rajtuk. Ha a felirat hitelessége beigazolódik, akkor ez lesz a legrégebbi ismert proto-héber szövegemlék és egyben YHW nevének legkorábbi említése is, amely az ókori Izrael területéről került elő.