Milyen lehetett Dávid és közvetlen utódai királysága? - Új régészeti álláspont az i. e. 10. századi Júdáról

Yosef Garfinkel a Jeruzsálemi Héber Egyetem régészprofesszora a napokban új tudományos cikket publikált a Jerusalem Journal of Archaeology című folyóiratban, amelyben a korai zsidó királyságot (Dávid, Salamon és Roboám királyságának időszaka a Biblia szerint) vizsgálta. "Mit is jelent egy királyság?" - veti fel Garfinkel a kérdést. "Városokra, utakra, katonai és gazdasági hatalomra, valamint az írásbeliségre van szükség." A kutató ezeket a nyomokat kereste öt erődített település esetében, amelyek mindegyike kb. 1 napi járóföldre volt a fővárostól, Jeruzsálemtől.  

Yosef Garfinkel a Jeruzsálemi Héber Egyetem régésze. (Forrás: www.timesofisrael.com)

Garfinkel kutatásai szerint az i.e. 10. században épített, vagy átépített városok alaprajza mind nagyon hasonló, ami központi hatalom meglétére és központi tervező munkára utal. Hasonló a városfalak szerkezete és a városfalakra támaszkódó épületek, utcasorok elrendezése. Mindegyik települést fontos utak kötötték össze egymással és a fővárossal, Jeruzsálemmel, és mindegyik városból több felirat is előkerült, ami bizonyíték arra, hogy a korszakban már létezett bizonyos szintű írásbeli kommunikáció. A korai királyság főként a Központi-hegyvidék és az Alföld (Seféla) irányában terjeszkedett, ami nem véletlen, mivel a dombokkal és völgyekkel tagolt Seféla jelentette a gazdaság legfőbb erejét, az ország éléskamráját. 

 Lákis erődvárosának feltárása, az i.e. 10. századi városfalakkal. (Forrás: www.timesofisrael.com)

 

Garfinkel fentebbi megállapításai ellentmondanak az ún. "minimalista tudósok" álláspontjának, akik szerint a Biblia pontatlan és megbízhatatlan Dávid királyságának kiterjedését és jelentőségét illetően. E nézetek szerint ugyanis, Júda királyságának terjeszkedése csak az i.e. 9. század végén vagy az i.e. 8. század folyamán kezdődött el, vagyis csak jó 200-300 évvel Dávid király után. Garfinkel mostani vizsgálatai viszont azt mutatják, hogy ez az expanzió már Dávid uralkodása idején, az i.e. 10. században elkezdődött. A kutatás publikálásának időzítésével kapcsolatban Garfinkel professzor kifejtette: "A bizonyítékok már korábban is ismertek voltak, nem új felfedezésekről van szó. Csak arra volt szükség, hogy valaki jöjjön, és megfigyelje azt a teljes képet, amelyet ezek az eredmények mutatnak. Örülök, hogy ezt a szerepet betölthettem". Hozzátette azt is, hogy: '"Nem szívesen használom azt a kifejezést, hogy 'megpróbálom bizonyítani a Bibliát', mert nem próbálok semmit sem bizonyítani".

Yosef Garfinkel új tanulmányával kapcsolatban az egyik izraeli hírcsatorna megkérdezte Dr. Scott Stripling-et, a bibliai Siló (a Biblia szerint itt őrizték évszázadokon át a szent sátort) feltárását vezető régészt is, aki a következőképpen nyiltakozott: "A Silóban végzett kutatásaim egyértelmű bizonyítékokat tárnak fel egy vaskor II korszakban történt település-foglalásról, amely Dávid király korának felel meg. Ez újdonság, és alátámasztja Garfinkel professzor elméletét. Egyre több bizonyítékot találunk arra, hogy Garfinkel professzornak igaza van, és ha igaza van, akkor még több bizonyítékot fogunk találni....Az elmúlt három generációban nagyon kevés ásatás folyt Júdában és Szamáriában a politikai helyzet miatt. Én benne voltam a feltárásban, miközben mindenki más azt mondogatta, hogy baj lesz. Ha egyszer mások is elkezdenek ásni, sokkal többet fognak találni."

Dr. Scott Stripling, a Siló-ban folyó ásatások vezetője, kezében az ún. átok-szöveggel. (Forrás: www.timesofisrael.com)

 "Roboám Jeruzsálemben lakott, de több várost erődítménnyé építtetett ki Júdában. Így építette ki Betlehemet, Etámot és Tékoát,...Adoráimot, Lákist és Azekát...ezek voltak az erődített városok Júdában és Benjáminban. Megerősítette az erődítményeket, és parancsnokokat helyezett oda, ellátta élelem-, olaj-, és borraktárakkal, továbbá mindegyik várost hosszú pajzsokkal és kopjákkal , és rendkívül megerősítette azokat. Így maradt az övé Júda és Benjámin." (RÚF 2014 fordítás 2Krón. 11, 5-12)